Feed on
Posts
Comments

Reggel hatkor vettem észre, hogy Leo eltűnt. Először azt hittük elbújt a hajóban, mivel itt rengeteg zug van. Miután itt nem találtuk, elkezdtük átnézni a mólót, az utolsó előtti helyen álltunk. Kati végigment a parti úton, a gyerekek a szomszéd mólókat nézték végig, mi a szemben levő utcákat, de a macska sehol. Teljesen tanácstalanok voltunk, fogalmunk nem volt mit csináljunk. Sajnos gravírozott telefonszámos medál nincs Leon, de van mikrochip és reméltük ez előbb-utóbb fog segíteni. Végül tizenegykor feladtuk a keresést és vissza indultunk Pulába, ha kell, majd vissza jövünk, de nem sok reményünk volt, hogy a cica előkerül. Eddig soha nem ment ki a mólóra, csak a szomszéd hajókat látogatta, sajnos most túl nagy lehetett a csábítás.

Közben a nagy izgalomban majdnem megfeledkeztünk róla, hogy Kingának ma van a születésnapja. Kati nagyon aranyos ajándékot választott neki, nagy volt a meglepetés, Hatchimals tojást.

IMG_8594 IMG_8597

A Norvikon egy átok ül az Adrián, mert szinte mindig szemből fúj a szél, most is, de a jósolt tíz csomó helyett 15 csomóval, ennek megfelelő hullámokkal. A rossz idő legalább elterelte a gondolatainkat Leoról. Fél hatkor értünk a kiszemelt horgonyzó öbölbe, de már messziről gyanús volt, hogy túl sűrűn állnak a hajók. Tavaly szeptemberben Gézáékkal még itt horgonyoztunk, most telerakták bójákkal. Egy lendülettel már meg is fordultam és irány a mi marinánk, ahol egy óra múlva ki is kötöttünk.

IMG_8596  IMG_8599

Felraktuk a napponyvát, parti áramra csatlakoztunk, egy izgalmas hét után visszaértünk, de a cica nélkül.

A reggeli rutin kutyafuttatás, fürdés, reggeli után felvettük a fürdő létrát, a dingi motor és a dingi is a helyére került, eloldottuk a kikötő köteleket a bójáról és indultunk vissza Mali Losinj-ba.

IMG_8582 IMG_8581

Délben kötöttünk ki, megebédeltünk és ezzel véget ért Norbi rövid látogatása a hajón. Norbi elment a parkolóba a kocsijáért, mi a mólón vártuk, a kutyákkal és a csomagjaikkal. Kettőkor indult haza és tízkor telefonált, hogy szerencsésen haza ért. Mindnyájan nagyon örültünk, hogy együtt tölthettük ezt a pár napot és neki is sikerült kicsit feltöltődnie.

Délután Kati elvitte a gyerekeket ajándékot vásárolni a zsebpénzükből és VR-ezni.

20180713_115704 IMG_8592

IMG_8588 IMG_8593

A hajón a macska végre újra élvezhette a kutyamentes fedélzetet. Míg itt voltak a kutyák, éjjel a ketrecükben aludtak, nappal pórázon voltak megkötve, a macska pedig alul a hajóban. Most viszont minden a Leo-é volt.

IMG_8583 IMG_8585

Úgy terveztük másnap vissza megyünk Pulába és két napot horgonyon leszünk, majd pénteken korán indulunk haza. Nem minden sikerült így, de Géza barátom szavait idézve „a hajózásban az a szép, hogy nem tudhatod, mit hoz a holnap”.

Éjjel jött egy zivatar, dörgött, villámlott és az eső alaposan átmosta a fedélzetet, szerencse, hogy Kati még délután átporszívózta az egészet.

Reggel ellenőriztem az aksik töltöttségét, minden rendben, továbbra is nagyon jó a hajó energia mérlege. A napelemek jól töltenek, köszönhetően a kedvező időjárásnak, így a reggelihez az elektromos vízforralót és a mikrót is lehetett használni, de a főzéshez a gáztűzhelyt üzemeltem be.

Norbiék kivitték dingivel a kutyákat a partra a szokásos eü. sétára és egy kis úszásra.

20180715_195548 20180715_195209

20180715_195956 20180715_200024

A kutyák egyre tisztábbak, mondhatom kívül-belül, mivel Lali annyi tenger vizet iszik, hogy az felér egy gyomor mosással.

20180715_135501

 

 IMG_8548IMG_8538

 

IMG_8552IMG_8555

A mai nap is strandolással, vízbe ugrálással telt. A gyerekek vödörrel fogtak medúzát, de halat ma nem sikerült fogni. Délutánra jutott még egy vicces sztori, a szomszéd hajó hét utasa a mienknél nem sokkal nagyobb dingibe próbált beleülni. Mikor végre elhelyezkedtek, nem indult el a motor, de minden kis hullámmal pár liter víz bejutott a csónakba. Ekkor hárman kiszálltak és a többiek kieveztek a partra. A hajón maradt egyik hölgy átszólt hozzánk, kivinnénk-e őket a partra? Természetes, hogy segítünk, ráadásul igazi Gergőnek való feladat, aki kitűnően megtanulta kezelni a kis csónakot. Ügyesen oldotta meg a feladatot, a parthoz érve kiemelte a motort, nehogy a csiga sérüljön a köveken.

IMG_8566

Ezután a kutyákkal kimentek a szokásos part futtatásra és mikor készülődtek vissza, találkoztak a szomszéd társasággal akik kérték, Gergő fuvarozza őket vissza. Gergő örült az újabb lehetőségnek, a fuvarért kapott 50 kunát és ígérték hoznak át csokit este. Egy óra múlva valóban átúsztak hozzánk és finom svájci csokit kaptunk, mint kiderült a társaság egy része svájci. Gergő roppant büszke volt, én viccből megjegyeztem most ő tankolhatja meg a dingit.

IMG_8577 IMG_8578

Mi nem vagyunk foci rajongók, de a világbajnoki döntőt megnéztük. Érdemes volt, nekem tetszett a meccs, igaz utoljára nem tudom hány éve láttam meccset, nem számítva azokat a paródiákat, amik a neten mentek a mi válogatottunk szerepléséről, pl. Andorrával.

IMG_8575 IMG_8573

Még délután jött a bójás dingi és egy plusz kötelet köttetett a szomszédos bójára, mivel éjjel elérhet minket egy zivatar széle. Tárgyilagosan meg kell jegyezni, hogy nemcsak az árak nőnek Horvát országban, de a szolgáltatások színvonala is.

Mali Losinj-nyal szemben van egy kis sziget, Susak, 200 fő lakossal. Ez egy népszerű kiránduló hely, mivel egy homokos, gondozott strandja van, ami ritkaság a horvát tengerparton. Terveink szerint a következő két napot itt töltjük fizetős bóján.

20180714_111424 20180714_111334

20180714_111346 20180714_111358

20180714_111810 20180714_115024

Sajnos nem elég, hogy a Ft folyamatosan romlik a kunához és szinte mindenhez képest, de a horvátok is folyamatosan emelik az árakat. Itt hat éve még 130 kunát fizettem méterenként, most 200-t, ami a Norvikra közel 13ezer Ft/nap, persze a városi kikötő sem olcsó, bő 18 ezer, amiben van áram és víz vételezési lehetőség, de a WC és zuhany használatért a parton egy másik cégnek kell fizetni, de a nyitva tartás nagyon korlátozott. Ezt nem is használtuk, mivel a hajón két fürdőszoba van és a tusoláshoz a fürdő dekken hideg-meleg vizes zuhany. Még az anyagiakról annyit, hogy ACI marinában a Norviknak 30 ezer Ft egy nap, persze Pulában az éves bérletünk fajlagosan lényegesen olcsóbb, de itt is emeltek idén. Mindezekből azt a tanulságot lehet levonni, hogy a hajó sokkal olcsóbb, ha menetben van, mint ha áll. Remélem a jövőben ezt a lehetőséget fogjuk kihasználni.

Reggeli után felköszöntöttük Gergőt, ma 12 éves. Egy rejtvényes könyvet és egy okos telefonról irányítható repülő modellt kapott.

Délben értünk át és az előzőekhez még hozzá tartozik, hogy a pénzszedő ember egy motoros dingivel nagyon készségesen segített minden hajónak a bójára álláshoz. Letettük a fürdő létrát és a kis dingit és hatalmasat fürödtünk a kristály tiszta vízben.

20180714_132417 20180714_132539

A két kutya is úszott, Norbi Lalira egy hosszú kötelet kötött, nehogy elszökjön és mentőmellényt is adott rá, könnyítve az úszást.

IMG_8514 IMG_8516

IMG_8521 IMG_8523

IMG_8535 IMG_8538

 

Ebéd után Kinga fogott egy halat, majd kidingiztek a kutyákkal a partra. Itt megint volt egy szerencsés kaland, mert Lali ész nélkül beleugrott egy kútba, de szerencsére ez le volt fedve, így ki tudták rángatni belőle.

IMG_8539IMG_8542

Vacsi előtt újabb fürdés, ugrálás a hajóról a vízbe. Persze a két gyerek folyamatosan cukkolta egymást, Gergő állandóan ijesztgeti Kingát, ahogy ez testvéreknél szokás.

Kényelmesen indult a napunk, persze a kutyusokat azért korán ki kellett vinni a partra egészségügyi sétára. Késői reggeli után Kati, Norbival és a gyerekekkel elmentek városnézésre és a vacsora asztal megrendelésére. Én vigyáztam a macskánkra.

20180713_144641 20180713_144631

20180713_144544 IMG_1580

Kati ebédre gulyás levest főzött és megszámlálhatatlan mennyiségű palacsintát sütött. Ebben nagy segítség az új főzőlap. Mikor hazaérkeztem a földkerülő túráról, vettünk egy villany rezsót, mondván a kikötőben egyszerűbb használni, mint a gázt. Ez egy olcsó darab volt, nem is vált be, inkább csak párolta az ételt, sütni egyáltalán nem lehetett rajta. Ezt most meguntuk és Jani barátom és Viktor fiunk tanácsára rendeltünk egy két főzőlapos indukciós sütőt az Amazonon. Most nem bíztam a véletlenre a dolgot, megnéztem a teszteket és igyekeztem a legjobbat kiválasztani. Ez egy német márka és nagyon bejött, gyorsabb, mint a gáztűzhelyünk, persze kellettek hozzá új edények, de régiek eléggé leharcoltak voltak ennyi út után.

Délután Norbi a gyerekekkel és a kutyákkal elmentek strandolni, volt egy kis kalandjuk, mert Lali kutya egyből berontott egy szálloda tengertől lekerített részére, Norbert alig tudta kirángatni a vízből.

20180713_144448 20180713_201800

IMG_8497 IMG_8498

IMG_8499 IMG_8500

Nyolcra mentünk vacsorázni az Odussey étterembe, ahol a megrendelt asztalunk várt nagyon szép panorámával, az öböl ölelésében fekvő gyönyörű városkára. Mondanom se kell a gyerekek túlrendelték magukat, így Gergő második fogása egy hatalmas pizza a másnapi reggelink lett.

Végre újból hajózunk. Nem a legideálisabbak a körülmények, esik az eső, a szembe szél az előre jelzettnél erősebb, eléri a 15 csomót, de a motor ragyogóan működik és a Norvik motorral soha nem volt ilyen gyors, ellenszélben 6.6 knots átlagot mentünk 1800-as fordulatszámon, 3.8l/óra fogyasztással.

IMG_8471 IMG_8475

A tervezett indulási időpontot csat 15perccel léptük túl és fél kilenc után pár perccel már elhagytuk a külső hullámtörőt és beírtam a waypontokat Mali Losinj felé. Ez most inkább csak szamár vezetőkénk szolgált, mert a pilot életében először folyamatosak kikapcsolt. Remélem, csak programozási hiba, de Gergőnek jól jött, hogy gyakorolja a kormányzást, amit először nagy lelkesedéssel, aztán az idő múltával egyre kevesebbel csinált, végül az eső erősödésével én vettem át a figyelő szolgálattal együtt.

IMG_8469 IMG_8468

Sokan csodálkoznak, mikor mesélem, hogy ha hullámzik a víz induláskor hajlamos vagyok a tengeri betegségre, szerencsére ez időjárástól függően, pár nap alatt elmúlik. Most csak enyhén jelentkezett nálam, de a cicánknak gyengébb a gyomra és kiadta a kaját, remélem ő is hozzászokik a hullámzáshoz, mint én.

Fél négykor kötöttünk ki Mali Losinj városi marinájában. Kati gyors ebédet varázsolt, én utána körbe jártam az öblöt. Sokadszor vagyunk itt, most is megragadott a varázsa. A déli part végén van egy étterem, ahol hat éve Járai Tomiékkal vacsoráztunk, ezt néztem ki a holnapi vacsorához. A sétáló utcai éttermek nekem nagyon zajosak.

IMG_8478 IMG_8482

IMG_8484 IMG_8485 

Tízre várjuk Norbertet, munka után indult és sikerült pár napra elszakadni az otthoni munkából. Pontosan érkezett, Lalival a labrador kutyussal és Mimivel a máltai pincsivel. A parkolás az öböl partján reménytelet, de a gyerekek annyira várták az édesapjukat, hogy egyből észrevették a kocsiját és szaladtak elé. Kiraktuk a két kutya ketrecét a kajákkal, a kutyákat és Norbi elvitte a kocsit parkolni. A berakodásnál történt egy kis baleset, mert a szállító ketrec füle leszakadt és beleesett a vízbe. Azonnal elkezdett süllyedni, de szerencsémre egy fiatal német hajós, aki a kutyusát sétáltatta azonnal a segítségemre sietett és kihúzta a nem kis ketrecet a kutyák muníciójával együtt a vízből és a hajóba is berakta.

20180713_144641 20180713_144557

A kis izgalmakat levezettük egy kellemes beszélgetéssel, jólesett az alvás, nagyon örülünk hogy erősödött a csapatunk.

Jött egy gyenge front, ami kis esőt hozott, de a ponyvák nagyon praktikusan lehetővé teszik, hogy a hajó jól szellőzzön. Kati délelőtt a gyerekekkel elment a piacra, a halpiac nem okozott egyöntetű sikert, de erre szoktam mondani, majd javul az ízlésük. Utána még megnézték a Pula alatti föld alatti járatokat, ebédre értek haza.

IMG_8457 

IMG_8460 IMG_8463

Nekem az orrban levő aksi bekötését kellett átalakítanom, amit most cseréltünk, de a bekötése nem egyezett az előzővel. Ez nem volt sok munka, de a szűk térben rettentő fülledt volt a levegő, később bántam, hogy nem üzemeltem be az ipari ventillátorunkat.

IMG_8466

Ebéd után a gyerekek véget nem érően dingiztek, mi Katival készültünk a holnapi hajózásra, ami a gyakorlatban a rengeteg felhalmozott holmi folyamatos átrendezéséből áll.

Este sikerült még egy kis havariát összehoznunk, a víztartályok feltöltésével. Ez már többször előfordult, több biztonsági kulcsot kitaláltam, de most túl sok volt a segítség Gergő részéről és lankadt a figyelem. Nem lett nagy katasztrófa, csupán kis víz került a hajó fenékbe, amit Kati gyorsan szárazra törölt, persze előtte kipakolta. Bocsi.

Júl.10.

Délelőtt Kati kiment a gyerekekkel a Verudela strandra, ami a helyi busszal pár percnyire van és a legszebb horvát strandok közé sorolják. Nekem jól esett egy kis egyedüllét és kikapcsolódás az előző hetek hajtása után és persze a macskára is kellet vigyázni. Leo a mólóra nem megy ki, de a szomszéd hajókat végig látogatja.

Pulában a szélsőhelyen vagyunk, így a lehetőségei egyirányúak.

IMG_8437

Katiék ebédre haza jöttek, így a lazítás nem tartott sokáig, mert Gergő folyamatosan sorolta a kívánalmait. Legfőképp a dingit kellett vízre tenni és feltölteni a motort üzemanyaggal. Az első körre elmentem velük a közeli benzinkútig. Itt Gergő önállóan vette meg a kanna benzint, amit én a Norvikon bekevertem olajjal, mivel a kis Mercury motor kétütemű. Ezt még Új-Zélandon vettem és igaz egyszerűbb, de sokkal megbízhatóbb, mint a négyütemű Suzuki volt. Innentől Gergő és Kinga estig dingiztek, volt egy kis versenyük egy idősebb olasz testvérpárral, amit állítólag megnyertek.

IMG_8439 IMG_8447

IMG_8453

A hullámkeltéssel nem biztos, hogy mindenki tetszését elnyerték, de szerencsére meglepően kevesen voltak a marinában.

A naptárunkban már két hónapja bejelöltük az idei EFOTT időpontját több felkiáltó jellel, hogy meneküljünk Velencéről az egy héten keresztül reggelig tartó fesztiválnak nevezett zajszennyezéstől, mivel hozzánk csak a tuc-tuc basszusa jut el.

Gergőt és Kingát Norbert fiúnk vasárnap délután hozta Gárdonyba. Nagy medencézés után mindenkinek jólesett a grillezett bárány, illetve Kingának a csirke hús sok grillezett zöldséggel. Az este gyorsan telt, így Katival 11-re fejeztük be a pakolást. Persze a kora reggeli indulásból nyolc óra lett, de még így is időben értünk a Postojna barlanghoz, aminek a meglátogatását évek óta tervezzük a gyerekekkel.

Fél kettőkor értünk Postojnába, az utat most Leo elég nehezen viselte, végig nyivákolt, mert a hangot, amit ő produkál a legnagyobb jóindulattal sem lehet nyávogásnak nevezni. Kati olvasta, hogy van kisállat megőrző, így Leót beadtuk két kutyus szomszédságába.

A barlangot 200 éve nyitották meg a közönség előtt, rendkívül látványos, igazi világ atrakció, feltétlenül érdemes megnézni, persze a minőségnek ára is van, a családi látogatás közel 50ezer Ft, persze ebben benne van a „rendkívül erős” forint árfolyam is. Az állatmegőrző ingyen van.

IMG_1567

20180709_142724 20180709_142731

20180709_144844 20180709_160445

Ötkor indultunk tovább Pulába és hét előtt értünk a hajóra. A cicának jót tett a kutya szomszédság, mert a hátralevő utat pisszenés nélkül tette meg. A gyerekek már nagyon várták ezt a hajós nyaralást, különösen Gergő, aki mindenre kíváncsi, mindent ki akar próbálni és lehetőleg azonnal. Ő most 12 éves most kezd igazán kinyílni a világ előtte.

Most Gergő ment be először a hajóra és adta ki a járót nagyon ügyesen és a bepakolásnál is rengeteget segítettek. A Galaxy full tele volt, így különösen sokat jelentett a segítségük. A hajón Gergő lefoglalta a szalon ágyat, innen mindent szemmel lehet tartani, Kinga pedig az első kabint választotta, ebből szeret kimászni a tetőablakon és igazi leány szoba lett. Mi természetesen a hátsó kabint foglaltuk el, amit raktárnak is használunk.

A mólónkon áll még egy földkerülő magyar hajó, a Viktória, Ambrus Gáborék hajója, akik nem sokkal érkezésünk után futottak be a kikötőbe. Meghívtuk őket egy pohár italra és egy kis vacsora előtti beszélgetésre. Sajnos a hajójuk, amivel Görög Péter kerülte meg a földet, financiális okokból már horvát lobogó alatt hajózik. Itt nem csak az anyagiak mértékét tartom problémának, hanem a rendszer merevségét is.

20180709_230934

Senkit nem kellet ringatni a már többször bevált érkezési vacsora után, zsírban lesütött hús a kertünkben termelt paradicsommal, hagymával, paprikával.

Május 25.-n visszamentem Umagra csiszolni a hajó alját, de a vibrációs csiszolóval nem sok eredményt értem el. Kértem tanácsokat, de senkinek nem volt jobb ötlete, így vettem még egy kis sarok köszörűt, sok csiszolópapírt, gumi korongokat és megfogadtam Karcsi barátom tanácsát, hogy vigyek egy segítséget. Így jött ki Gyula a harmadik etapra, aki először látott itt tengert, marinát és hajózást. Remélem az elvégzett munkán kívül ez is maradandó élménye volt. A sok szerszám közül végül egy amatőr „aldis” változtatható fordulatú csiszoló vált be, ezzel lehetett eltávolítani a csiga maradékokat úgy, hogy az alapozó festés ne sérüljön.

IMG_2527IMG_2526

IMG_252555085267640__60EAD920-88C3-42BF-9CFC-5141E9424BD8

IMG_2524IMG_2534

Csütörtökön megjött Pepusz is erősíteni a csapatot és így tudtuk a kocsikat is átvinni Pulába. Az utolsó napok elég izgalmasak voltak, de végül minden fontos dolgot sikerült megoldanunk, helyére került a 60 kg-os orr akku, a horgonyláncra felkerültek az új távolság jelek, ami nagyon fontos, hogy ellenőrizni tudjuk a kidobott lánc hosszát és felkerült két, a kritikus helyeken három réteg algagátló. Legutolsó napon jún. 17.-n vízre került a Norvik, így délben indultunk Pulába.

IMG_2535IMG_2536

IMG_2540IMG_2547IMG_2541

IMG_2550IMG_2557

Szél nem nagyon volt, így végig motoroztunk, de megnyugtató volt látni, hogy az idefelé három csomós sebesség most 6.5-7 csomóra váltott.

IMG_2564IMG_2570

Fél hétkor kötöttünk ki, egy óra múlva már a kedvenc éttermem teraszán vacsoráztunk.

Másnap délelőtt Gyula körbe járta a várost, mivel ő most volt először Horvát országban, mi Pepusszal rendbe tettük a hajót, próbáltam a rengeteg cuccot a helyére tenni, Pepusz kiporszívózott és felmosott. Kívülről nem kellett a hajót lemosni, mert a tegnapi utunkon egy heves zivatar alaposan lemosta a fedélzetet és persze engem is, mert mint kapitány én maradtam a kormánynál.

Délben a fiúk a maradék tojásból ettek egy kalória bomba szalonnás kolbászos rántottát, én a könnyebb áfonyás zabkását választottam. Fél kettőkor már Umagon voltunk Pepusz kocsijával, amibe épp, hogy befértünk a maradék csomagjainkkal. Kipakolás után Pepusz haza indult, mert vacsora programja volt, mi Gyulával átrendeztük a cuccokat, mert a Galaxy is majdnem kicsinek bizonyult a két állvány, három létra és rengeteg szerszám részére. Végül sikerült egész jól elpakolnunk, csupán egy kitolható létra került a tetőtartóra.

Kellemes eseménytelen utunk volt hazáig, Kati frissen sült sós süteménnyel és finom vacsorával várt.

A Norvik algagátlózása jól sikerült a nehézségek ellenére, remélem az új típusú festék valóban olyan tartós lesz, mint ami az adatlapján van. Erre két és félszer hosszabb hatás időt írt az adatlapja, mint az előzőleg használtra. A polírozásra most sem került sor, de lehet ez nem is baj, vastagabb marad a festék réteg, bár esetleg megpróbálom vízen, partfalhoz állva. A horgonyláncot le akartam festeni, de Gyula lebeszélt róla, így ősszel hazaviszem horganyoztatni, ami szintén nem kis projekt, mivel közel 300 kg. A fedélzeti festés javításokat hűvösebb napokra tervezem, remélem még őszig összejön.

Az eredményekről beszéljenek a fotók. A következő oldalakon hagyományos módon folytatom a naplót, beszámolva az új élményekről.

TT.skipp. Sv Norvik.

« Newer Posts - Older Posts »