Feed on
Posts
Comments

Tizenkilencedik nap

Egy nem szép, de éjszakára csendes parkolóban aludtunk, két másik autó társaságában. Viszont volt WC és WC kazetta ürítő automata. Nem próbáltuk ki, mivel alig van benne. Az időjárással nagy szerencsénk van, mondhatom, éjjel-nappal ragyog a nap, viszont az előrejelzés szerint vasárnap elromlik az idő, így gyorsan eldöntöttük, adunk magunknak másfél pihenőnapot. Kati 230km-re kinézett egy vízparti kempinget, Storlfjord partján Slettnes Caravan Park, ezt céloztuk meg, mivel a mosás is aktuális. Mi különben amellett, hogy sokat alszunk kempingen kívül, szeretjük a kempingeket, sok ismeretséget is kötöttünk, szerintünk kellemes és kényelmes hely, fiatalkoromban jókat csajoztam a balatoni kempingekben.

Útközben tettünk egy kis kitérőt a Polár Park felé, ez három kilométer. Ez egy vadaspark a sarkvidéki állatokkal, de egyrészt még nem volt nyitva, másrészt 300NOK/fő a belépő, így gyorsan tovább álltunk. Az unokáinkkal az utóbbi években Svájcban és Mo-on már annyi hasonlóban voltunk, hogy nem hiányzott. Amúgy is be voltam sózva, hogy legyen helyünk a kempingben, ahova reservatiot is írtunk, de nem válaszoltak.

Kicsivel 12 után érkeztünk, recepció sehol, csak egy telefonszám. Kati felhívta, a főnök bejelentkezett, hogy három perc múlva itt van. Egy álom helyet mutatott a parton, víz-, villany csatlakozással és minden földi jóval. Kérdeztük fizessünk-e, azt válaszolta, ne stresszeljünk, foglaljuk el a helyet. Így persze fogalmunk sincs, mibe kerül, de nem stresszelünk. Kati még Horvátországban vett többek között egy Pasta carbonara készételt, amit Spanyolországban készítettek és mi az itteni mikróban megmikrózva Norvégiában ettük meg, felséges volt.

Leave a Reply