Feed on
Posts
Comments

Reggel egy turista taxival megállapodtam egy két napos túrában, nem volt kedvem a sziget másik felén civódnom a rendőrökkel.
Délelőtt áttöltöttem a 20 l-es kannákból a gázolajat a hajó tankjába. A 80 liter úgy fért bele, hogy a napi tartályokat is színültig töltöttem, most a kannákkal együtt bő 820 liter gázolajom van. A marinában nincs üzemanyag kút, Gede vállalta húsz dollárért megtölteti a kannákat. Mire az átfejtéssel készen lettem, mondta délután jön egy üzemanyag töltő hajó, nem kell elmenni és így olcsóbb is lesz. Azért az üzemanyag már itt sincs ingyen, de még mindig olcsó, pár fillér híján egy dollár per liter. Közben bejött egy 75 láb körüli francia vitorlás. A tulajdonos elég frusztrált volt, mert egy óra múlva már kiabált, nem ismerve az itteni szabályokat, pl., hogy a vízért fizetni kell és nem használhatja más slagját. Persze a dokkvíz nagyon olcsó, de attól még fizetős.
Az üzemanyag ellátó hajó az én kannáimat töltötte meg először, de így is már rendesen benne jártunk a délutánba, mire elindultam a vérvételre és este ettem utoljára, ma csak kevés vizet ittam. Ma nem büntettek meg, cserében eltévedtem a kórházba menet, az utolsó fordulót szúrtam el. Az okos telefonom mentett meg a google map-el. Négy óra múlt, mire a vérvételre értem. Az ápolónő nagyon udvarias volt, de két helyről is csapolta a vérem, mert szerinte dehidratálódtam. Vittem magammal egy szendvicset és colát, ezt elfogyasztottam, mielőtt felültem a motorra.
Vacsorára felbontottam egy meleg konzervet, nem volt jó, de nem kellett főznöm.
—–

TT

Leave a Reply