Warning: call_user_func_array() expects parameter 1 to be a valid callback, class 'AGPressGraph\manipulator' does not have a method 'httpsCanonicalURL' in /home/norvikin/public_html/wp-includes/class-wp-hook.php on line 286
Feed on
Posts
Comments

Háromkor a szél már 160-170°-ról fújt, így végre vitorlát lehetett húzni. Szegény Jamie-nek ez nem esett jól, de hát kár lett volna a kedvező szélben motorozni. Kisebb problémák megint voltak, Jamie szerint Tara kötötte le a harmadik reff kötelét az árbocnál a csörlőre és még jó erősen rá is csomózta, amit én nem láthattam, mert az ellentétes oldalon dolgoztam. Jamie-nek csak kormányozni kellett, de ezt még gyakorolni kell. A sok vitorlalobogtatásnak az lett az eredménye, hogy leszakadt a Lazy Jack bal oldala, illetve csak azt hittem leszakadt, később kiderült, az utolsó fül szakadt le, amit reggeli után Tara szépen visszavarrt és innen megint működik a Lazy. Kihúztuk a Yankeet is, közben Jamie valamibe belerúgott és azt mondta eltört a kis lábujja. Megnéztem és szerintem nem, csak megütődött és szerencsére nekem lett igazam. Ezek után Jamie nagyon gyorsan aludni ment, én az egyre erősödő szélben "elszórakoztam" a vitorlákkal, a meglehetősen nagyra növő hullámzásban mentőmellény, hevederrel a biztonsági felszerelés, főleg, hogy a többiek alszanak, bár egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy egy éjszakai ember a vízben gyakorlatot meg tudnának csinálni.
Hétkor a rádiózás sikerült a Voyagerrel, jól haladnak, az Arriana és a Seven Heaven, akik előbb indultak, szerencsésen megérkeztek Richards Bay-be.
Míg Tara Lazyt varrta én a napi tartályokat töltöttem, összeállítottam egy egyszerű megoldást, amivel a következőkben gyorsabb és remélhetőleg tisztább művelet lesz a töltés.
Ezután bőséges reggeli, részemről egy kis pihi, a többiek is lazítanak, de a kokpitban, kell a folyamatos őrség, nem csak a hajózó út miatt, de a szél is elég változékony. Tara szépen varr, két szakadt sortomat is megvarrta, amiket előzőleg már én is javítgattam, de nem sokáig tartott.
Délután krumplifőzeléket főztem, hozzá marhapörköltet melegítek. A konzerválási eljárás nagyon jól bevált, fogok szerezni egy ilyen kukta betétet. Jamie alszik, ha felébredt kajálunk, sötétedés előtt valószínű kitesszük a bal oldali spi boomot, mert éjszakára erős szél várható, jó lenne hátszelezni.
A szél egyre erősödött, öt órakor nem halogattam tovább, elkezdtem kitenni a spiboomot a baloldalra. Elég becsületes hullámok voltak és fél szeleztünk, gyakorlatilag derékig eláztam. Jamie segített, de nem értette a kiejtésemen, melyik kötél van útban, bár ezt mondanom se kellett volna, annyira nyilvánvaló volt. A hozzá nem értést hangerővel kompenzálva. Kis veszekedés lett a dologból, de estére lecsitultak a kedélyek. Azt mindenesetre sokadszor is megállapítottam, a legtöbb embernek megfejthetetlen talány a hajón levő kötelek rendszere, pedig egy normál cruiser yachton egyrészt közel nincs annyi kötél, mint egy versenyhajón, másrészt teljesen logikus elrendezésben vannak elhelyezve. Alapvetően a sott kötelek és az orrvitorla betekerők mindig a kokpitban, a reff, nagyvitorla felhúzó és spiboom kezelő kötelek a kabin tetőn, a felhúzó kötelek az árbocon, ráadásul minden stopper feliratozva van angolul. Így aztán sott kötelet felesleges keresni a kabintetőn, stb. Egy szó mint száz, a kötélkezelésre egyre nagyobb figyelmet fordítok, mert látom ez probléma.
Miután a boom elő lett készítve, csak a szél fordulására vártunk. Fél tízkor szólt Tara, hogy a szél folyamatosan 100°alatt van, először beszedtem a yankeet, majd motort indítottam, akkor már Jamie is a fedélzeten volt és leszedtük a grószt, Tarával lekötöttük, majd kitettük a jobb oldali spiboomot is a gibnek. Jamie a kormánynál volt, a lábsérülése miatt se nagyon akarom, hogy ilyen időben elöl dolgozzon, különösen, hogy a hullámok közben négy méter körülire nőttek, a szél fütyül, minden úszik a tajtékban és persze tök sötét van, a Hold még nem jött fel. Mi is mentőmellény és hevedert használunk, amit enyhe időben nem szoktam, tekintettel a 90 cm magas fix korlátnak. A mostani manőver hibátlanul sikerült és pont időben, mert alighogy kész lettünk a szél tovább fordult és mi pillangózva pontosan az új útpont irányába tudunk vitorlázni, ami már Durban mellett van. Ekkor már fél tizenegy volt, ma sem lesz hosszú az éjszakai alvás.

IMGP1526

Pozíciónk UTC.:10:00. Lat.26°29,7’S. Lon.:047°54,44’E. Megtett táv.:92tmf,(nagyrészt széllel és áramlattal szembe motorozva).
—–

TT

One Response to “Hajónapló, 2014.11.12, úton Dél-Afrika felé 5-ik nap, 235-ik nap”

  1. mila szerint:

    hű! ez nagyon izgalmas bejegyzés volt!

Leave a Reply to mila