Warning: call_user_func_array() expects parameter 1 to be a valid callback, class 'AGPressGraph\manipulator' does not have a method 'httpsCanonicalURL' in /home/norvikin/public_html/wp-includes/class-wp-hook.php on line 286
Feed on
Posts
Comments

Reggel borzasztó sokat el tudok szöszölni, mielőtt elindulnék a tervezett programra. Lehet, hogy ez már a karibi érzés? Otthon egész életemben percre be volt osztva az időm, de ez nem hiányzik. Ennek a gondolatsornak a folytatásáról, gondolataimról, hogyan élünk,( mármint mi magyarok) írok egy kis magánnaplót, lehet meditációnak is nevezni, egyszer közreadom. Most a tények. Eddig nem tehermentesítettem a horgonyláncot, mert nem volt rá szükség. Viszont itt az elmúlt éjjel is erős változó szél volt, így időnként recsegett a lánc. Délelőtt hasonló 20-25 csomós szél volt, így volt időm ki kísérletezni a legjobb megoldást. Viszont azt gondolom, egy horgonycsúszásnál komoly hátrány – főleg egyedül a tehermentesítő kötél levétele. Viszont így csend van, de lássuk a programot. Reggel azzal megy el a legtöbb idő, ha nem működik a Paktor. Így volt ez ma is. Utána a horgonylánc, majd a dingi vízre tétele. Nagyon hullámzott a víz, megküzdöttem a motor berakásával, pedig legalább ötvenedszer csinálom egyedül. Beraktam a bringát is, főleg sportolási megfontolásból. A legfontosabb volt ma bejelentkezni. A lagunában van az office, de nem tudtam pontosan hol, így találomra bebociztam a nyitható híd alatt olyan szembe szélben, hogy csuromvizes lettem.A lényeg, második nekifutásra sem találtam meg a vámhivatalt a dingivel, így jobbnak láttam a bringával próbálkozni. Ez gyors sikert hozott, kifizettem 40 US$-t és beléptem Saint Martinba. Bő 2.5 órám maradt sötétedésig, így gondoltam elbringázok Marigotba, a francia oldalra, mert visszafelé BVI-ről itt állnék meg. Azért itt is voltak kisebb nagyobb emelkedők és már majdnem feladtam, de mivel még volt időm tekertem tovább a nem éppen országúti túrázásra tervezett hajósbiciklit. Az eddigi karibi utam legérdekesebb látványosságát hagytam volna ki. Marigotban a "négy elem fesztivál" volt, ezek a föld a víz a levegő és a tűz, de erre nem esküszöm, mert a franciát csak itt kezdem csipegetni. Fantasztikusan látványos volt, legmegragadóbb, hogy a résztvevők szemmel láthatóan élvezték , maguknak csinálták. Kicsit irígykedve gondoltam végig, a mi stresszes kis országunkban mikor jön el a hagyományok ilyen önfeledt ünneplésének ideje. Kihasználva a bringámat a kis városkában megkerülve a felvonulókat kétszer néztem végig a látványosságot. A zenét a táncosokat kísérő két kamionról élőzene szolgáltatta, maguk a felvonulók is doboltak, és a négy elemet jelképező jelmezeket viseltek. A végén a tűz már elég erotikusra sikerült, de nekem tetszett. Amit nagyon sajnálok, hogy se fényképezőt, se videót nem vittem, pedig szinte mindég nálam vannak. Nincs mese keresnem kell egy újabb fesztivált. Visszafelé csak kicsit tévedtem el, persze semmilyen térkép nem volt nálam. Mivel Marigotban minden be volt zárva, egy közeli supermarketben vettem néhány apróságot. Az árakat csak tájékozódásképp írom le, sajnos otthon soha nem vásároltam, de azért azt hiszem ezek már magas árak. Két db vöröshagyma kilója 1100ft, két kg krumpli 700ft, egy baguette 350ft, négy danon yoghurt 900ft. A BVI-n az árak azt hiszem még magasabbak lesznek, szerencse, hogy viszonylag keveset eszem, és utána irány megint dél. A dingivel szerencsésen kibotorkáltam a lagunából, a lemenő nap utolsó sugarainál elég fáradtan másztam fel a Norvikra. Megint van hold, vékony kis sarlója folyamatosan hízni fog az elkövetkező éjszakai útaimon.

TT

Leave a Reply