Warning: call_user_func_array() expects parameter 1 to be a valid callback, class 'AGPressGraph\manipulator' does not have a method 'httpsCanonicalURL' in /home/norvikin/public_html/wp-includes/class-wp-hook.php on line 286
Feed on
Posts
Comments

Éjfél után az idill folytatódott, bár figyelnem kellett a növekvő hajóforgalomra nem kispályás résztvevőkkel. Óriás utasszállító cruiserek, tankhajók, konténerszállítók és "kisebb" magán yachtok pl. az "A", aki 384 láb. Az éjszakai hajózásban nekem a legnagyobb segítő eszköz az AIS. Ez egy beépített jeladó, ami a hajó jellemző adatait továbbítja. A vevőn ezeken az adatokon túl a képernyőn megjelenik a várható legközelebbi találkozási pont távolsága, időpontja, beállítható riasztás és a környező hajók irányvektora. Olyan mint egy videojáték, de élőben. Kis hajókban ez nem kötelező, kevesen is építik be, pedig azt hiszem az egyik leghatékonyabb biztonságnövelő eszköz. Az éjszakai hajózás másik fontos segítő eszköze a radar. Sajnos az a tapasztalatom, hogy megfelelő radarreflektorok híján a legtöbb hajó nem, vagy alig látható. Az általában használatos polikarbonát csőben felfűzött kis alumínium lemezek semmit sem érnek, ez csak álbiztonságot jelent. Sajnos a jó megoldásnak borsos ára van, ez az aktív radarreflektor. Be lehet állítani fény és hangriasztásra, de én csak az óceán átkelésen használtam a hangriasztást, mert nagyon érzékeny és állandóan sípol sűrű hajózási körzetben. Ezzel a sok segítő eszközzel 16-18 csomós fél szélben komolyan elkezdtem fontolgatni a hajó lassításának szükségességét. Persze ez nem olyan egyszerű, mint egy autónál, ahol leveszem a lábam a gázról, vagy a fékre lépek. Fél kettőkor kezdtem el reffelni a génuát, nem sok sikerrel. Amennyit reffeltem, a szél annyit erősödött, maradt a 7 csomó. Végül alig hagytam kint valamit, ekkor lecsökkent a szél, vissza a génua. Négy órakor kapott el az első zivatar, -láttam a radaron, fel tudtam készülni-, így még csizmát is húztam, horgonyzáskor az utolsó, közben nem tudom hány. Továbbra is szem előtt tartottam, hogy ne sötétben érjek a horgonyzóhelyre, amit gyanítottam zsúfolt lesz. Akkor dobtam horgonyt, mikor a Nap első sugarai kibukkantak a viharfelhők mögül. A második nekifutást fogadtam el és most azonnal összeraktam a vitorlákat. Manőver slukk (megérdemlem), telefon Katinak, szalonnás tojás reggeli és 3 óra alvás. A szél folyamatosan 20-25 csomó, óránként egy zápor (kell a hajómosás és a víz drága), végül úgy döntöttem csak holnap megyek ki bejelentkezni és összekötöm egy bringázással. Viszont úsztam egyet, megnéztem a horgonyt, helyesebben a helyét, mert teljesen elásta magát, nyugodtan alhatok. Most egy kötéllel tehermentesítettem a láncot, de a technikát csiszolni kell, néha a kötél is pattan. A hajó belseje az átlagosnál sokkal csendesebb a speciális szigetelésnek köszönhetően, viszont így az egyéb zajok jobban kijönnek. Az időjárás előrejelzést Tomitól minden nap automatikusan megkapom, de párhuzamosan a Grib file-t is lekérem. A Pactoron ilyenkor el-, illetve megjönnek a leveleim. Na ez most elég nyamvadtul működött, de Zoli barátomtól megtudtam, hogy a Marinetraffic itt üzemel és látott és a válaszom is elment. Vacsora a Tésztamester kft jóvoltából sajtos tejfölös a maradékok felhasználásával (és mert gyors). Kicsit tartottam ettől az úttól, mert bár szeretek és sokat hajóztam éjszaka, a Norvikkal egyedül ez volt az első ilyen utam. Nagyon jól ment a hajó, jobban meg lehetett volna hajtani, de egyedül a biztonság előtérbe került. A majdnem 200km-t horgonyzástól horgonyzásig 17 óra alatt tettem meg, úgy, hogy az elején nem használtam ki minden lehetőséget (pl. a kis fokot nem húztam fel), és az utolsó öt órában a hajó lassítása volt a fő cél.

TT

Leave a Reply