Warning: call_user_func_array() expects parameter 1 to be a valid callback, class 'AGPressGraph\manipulator' does not have a method 'httpsCanonicalURL' in /home/norvikin/public_html/wp-includes/class-wp-hook.php on line 286
Feed on
Posts
Comments

Végre újból hajózunk. Nem a legideálisabbak a körülmények, esik az eső, a szembe szél az előre jelzettnél erősebb, eléri a 15 csomót, de a motor ragyogóan működik és a Norvik motorral soha nem volt ilyen gyors, ellenszélben 6.6 knots átlagot mentünk 1800-as fordulatszámon, 3.8l/óra fogyasztással.

IMG_8471 IMG_8475

A tervezett indulási időpontot csat 15perccel léptük túl és fél kilenc után pár perccel már elhagytuk a külső hullámtörőt és beírtam a waypontokat Mali Losinj felé. Ez most inkább csak szamár vezetőkénk szolgált, mert a pilot életében először folyamatosak kikapcsolt. Remélem, csak programozási hiba, de Gergőnek jól jött, hogy gyakorolja a kormányzást, amit először nagy lelkesedéssel, aztán az idő múltával egyre kevesebbel csinált, végül az eső erősödésével én vettem át a figyelő szolgálattal együtt.

IMG_8469 IMG_8468

Sokan csodálkoznak, mikor mesélem, hogy ha hullámzik a víz induláskor hajlamos vagyok a tengeri betegségre, szerencsére ez időjárástól függően, pár nap alatt elmúlik. Most csak enyhén jelentkezett nálam, de a cicánknak gyengébb a gyomra és kiadta a kaját, remélem ő is hozzászokik a hullámzáshoz, mint én.

Fél négykor kötöttünk ki Mali Losinj városi marinájában. Kati gyors ebédet varázsolt, én utána körbe jártam az öblöt. Sokadszor vagyunk itt, most is megragadott a varázsa. A déli part végén van egy étterem, ahol hat éve Járai Tomiékkal vacsoráztunk, ezt néztem ki a holnapi vacsorához. A sétáló utcai éttermek nekem nagyon zajosak.

IMG_8478 IMG_8482

IMG_8484 IMG_8485 

Tízre várjuk Norbertet, munka után indult és sikerült pár napra elszakadni az otthoni munkából. Pontosan érkezett, Lalival a labrador kutyussal és Mimivel a máltai pincsivel. A parkolás az öböl partján reménytelet, de a gyerekek annyira várták az édesapjukat, hogy egyből észrevették a kocsiját és szaladtak elé. Kiraktuk a két kutya ketrecét a kajákkal, a kutyákat és Norbi elvitte a kocsit parkolni. A berakodásnál történt egy kis baleset, mert a szállító ketrec füle leszakadt és beleesett a vízbe. Azonnal elkezdett süllyedni, de szerencsémre egy fiatal német hajós, aki a kutyusát sétáltatta azonnal a segítségemre sietett és kihúzta a nem kis ketrecet a kutyák muníciójával együtt a vízből és a hajóba is berakta.

20180713_144641 20180713_144557

A kis izgalmakat levezettük egy kellemes beszélgetéssel, jólesett az alvás, nagyon örülünk hogy erősödött a csapatunk.

Jött egy gyenge front, ami kis esőt hozott, de a ponyvák nagyon praktikusan lehetővé teszik, hogy a hajó jól szellőzzön. Kati délelőtt a gyerekekkel elment a piacra, a halpiac nem okozott egyöntetű sikert, de erre szoktam mondani, majd javul az ízlésük. Utána még megnézték a Pula alatti föld alatti járatokat, ebédre értek haza.

IMG_8457 

IMG_8460 IMG_8463

Nekem az orrban levő aksi bekötését kellett átalakítanom, amit most cseréltünk, de a bekötése nem egyezett az előzővel. Ez nem volt sok munka, de a szűk térben rettentő fülledt volt a levegő, később bántam, hogy nem üzemeltem be az ipari ventillátorunkat.

IMG_8466

Ebéd után a gyerekek véget nem érően dingiztek, mi Katival készültünk a holnapi hajózásra, ami a gyakorlatban a rengeteg felhalmozott holmi folyamatos átrendezéséből áll.

Este sikerült még egy kis havariát összehoznunk, a víztartályok feltöltésével. Ez már többször előfordult, több biztonsági kulcsot kitaláltam, de most túl sok volt a segítség Gergő részéről és lankadt a figyelem. Nem lett nagy katasztrófa, csupán kis víz került a hajó fenékbe, amit Kati gyorsan szárazra törölt, persze előtte kipakolta. Bocsi.

Júl.10.

Délelőtt Kati kiment a gyerekekkel a Verudela strandra, ami a helyi busszal pár percnyire van és a legszebb horvát strandok közé sorolják. Nekem jól esett egy kis egyedüllét és kikapcsolódás az előző hetek hajtása után és persze a macskára is kellet vigyázni. Leo a mólóra nem megy ki, de a szomszéd hajókat végig látogatja.

Pulában a szélsőhelyen vagyunk, így a lehetőségei egyirányúak.

IMG_8437

Katiék ebédre haza jöttek, így a lazítás nem tartott sokáig, mert Gergő folyamatosan sorolta a kívánalmait. Legfőképp a dingit kellett vízre tenni és feltölteni a motort üzemanyaggal. Az első körre elmentem velük a közeli benzinkútig. Itt Gergő önállóan vette meg a kanna benzint, amit én a Norvikon bekevertem olajjal, mivel a kis Mercury motor kétütemű. Ezt még Új-Zélandon vettem és igaz egyszerűbb, de sokkal megbízhatóbb, mint a négyütemű Suzuki volt. Innentől Gergő és Kinga estig dingiztek, volt egy kis versenyük egy idősebb olasz testvérpárral, amit állítólag megnyertek.

IMG_8439 IMG_8447

IMG_8453

A hullámkeltéssel nem biztos, hogy mindenki tetszését elnyerték, de szerencsére meglepően kevesen voltak a marinában.

A naptárunkban már két hónapja bejelöltük az idei EFOTT időpontját több felkiáltó jellel, hogy meneküljünk Velencéről az egy héten keresztül reggelig tartó fesztiválnak nevezett zajszennyezéstől, mivel hozzánk csak a tuc-tuc basszusa jut el.

Gergőt és Kingát Norbert fiúnk vasárnap délután hozta Gárdonyba. Nagy medencézés után mindenkinek jólesett a grillezett bárány, illetve Kingának a csirke hús sok grillezett zöldséggel. Az este gyorsan telt, így Katival 11-re fejeztük be a pakolást. Persze a kora reggeli indulásból nyolc óra lett, de még így is időben értünk a Postojna barlanghoz, aminek a meglátogatását évek óta tervezzük a gyerekekkel.

Fél kettőkor értünk Postojnába, az utat most Leo elég nehezen viselte, végig nyivákolt, mert a hangot, amit ő produkál a legnagyobb jóindulattal sem lehet nyávogásnak nevezni. Kati olvasta, hogy van kisállat megőrző, így Leót beadtuk két kutyus szomszédságába.

A barlangot 200 éve nyitották meg a közönség előtt, rendkívül látványos, igazi világ atrakció, feltétlenül érdemes megnézni, persze a minőségnek ára is van, a családi látogatás közel 50ezer Ft, persze ebben benne van a „rendkívül erős” forint árfolyam is. Az állatmegőrző ingyen van.

IMG_1567

20180709_142724 20180709_142731

20180709_144844 20180709_160445

Ötkor indultunk tovább Pulába és hét előtt értünk a hajóra. A cicának jót tett a kutya szomszédság, mert a hátralevő utat pisszenés nélkül tette meg. A gyerekek már nagyon várták ezt a hajós nyaralást, különösen Gergő, aki mindenre kíváncsi, mindent ki akar próbálni és lehetőleg azonnal. Ő most 12 éves most kezd igazán kinyílni a világ előtte.

Most Gergő ment be először a hajóra és adta ki a járót nagyon ügyesen és a bepakolásnál is rengeteget segítettek. A Galaxy full tele volt, így különösen sokat jelentett a segítségük. A hajón Gergő lefoglalta a szalon ágyat, innen mindent szemmel lehet tartani, Kinga pedig az első kabint választotta, ebből szeret kimászni a tetőablakon és igazi leány szoba lett. Mi természetesen a hátsó kabint foglaltuk el, amit raktárnak is használunk.

A mólónkon áll még egy földkerülő magyar hajó, a Viktória, Ambrus Gáborék hajója, akik nem sokkal érkezésünk után futottak be a kikötőbe. Meghívtuk őket egy pohár italra és egy kis vacsora előtti beszélgetésre. Sajnos a hajójuk, amivel Görög Péter kerülte meg a földet, financiális okokból már horvát lobogó alatt hajózik. Itt nem csak az anyagiak mértékét tartom problémának, hanem a rendszer merevségét is.

20180709_230934

Senkit nem kellet ringatni a már többször bevált érkezési vacsora után, zsírban lesütött hús a kertünkben termelt paradicsommal, hagymával, paprikával.

Május 25.-n visszamentem Umagra csiszolni a hajó alját, de a vibrációs csiszolóval nem sok eredményt értem el. Kértem tanácsokat, de senkinek nem volt jobb ötlete, így vettem még egy kis sarok köszörűt, sok csiszolópapírt, gumi korongokat és megfogadtam Karcsi barátom tanácsát, hogy vigyek egy segítséget. Így jött ki Gyula a harmadik etapra, aki először látott itt tengert, marinát és hajózást. Remélem az elvégzett munkán kívül ez is maradandó élménye volt. A sok szerszám közül végül egy amatőr „aldis” változtatható fordulatú csiszoló vált be, ezzel lehetett eltávolítani a csiga maradékokat úgy, hogy az alapozó festés ne sérüljön.

IMG_2527IMG_2526

IMG_252555085267640__60EAD920-88C3-42BF-9CFC-5141E9424BD8

IMG_2524IMG_2534

Csütörtökön megjött Pepusz is erősíteni a csapatot és így tudtuk a kocsikat is átvinni Pulába. Az utolsó napok elég izgalmasak voltak, de végül minden fontos dolgot sikerült megoldanunk, helyére került a 60 kg-os orr akku, a horgonyláncra felkerültek az új távolság jelek, ami nagyon fontos, hogy ellenőrizni tudjuk a kidobott lánc hosszát és felkerült két, a kritikus helyeken három réteg algagátló. Legutolsó napon jún. 17.-n vízre került a Norvik, így délben indultunk Pulába.

IMG_2535IMG_2536

IMG_2540IMG_2547IMG_2541

IMG_2550IMG_2557

Szél nem nagyon volt, így végig motoroztunk, de megnyugtató volt látni, hogy az idefelé három csomós sebesség most 6.5-7 csomóra váltott.

IMG_2564IMG_2570

Fél hétkor kötöttünk ki, egy óra múlva már a kedvenc éttermem teraszán vacsoráztunk.

Másnap délelőtt Gyula körbe járta a várost, mivel ő most volt először Horvát országban, mi Pepusszal rendbe tettük a hajót, próbáltam a rengeteg cuccot a helyére tenni, Pepusz kiporszívózott és felmosott. Kívülről nem kellett a hajót lemosni, mert a tegnapi utunkon egy heves zivatar alaposan lemosta a fedélzetet és persze engem is, mert mint kapitány én maradtam a kormánynál.

Délben a fiúk a maradék tojásból ettek egy kalória bomba szalonnás kolbászos rántottát, én a könnyebb áfonyás zabkását választottam. Fél kettőkor már Umagon voltunk Pepusz kocsijával, amibe épp, hogy befértünk a maradék csomagjainkkal. Kipakolás után Pepusz haza indult, mert vacsora programja volt, mi Gyulával átrendeztük a cuccokat, mert a Galaxy is majdnem kicsinek bizonyult a két állvány, három létra és rengeteg szerszám részére. Végül sikerült egész jól elpakolnunk, csupán egy kitolható létra került a tetőtartóra.

Kellemes eseménytelen utunk volt hazáig, Kati frissen sült sós süteménnyel és finom vacsorával várt.

A Norvik algagátlózása jól sikerült a nehézségek ellenére, remélem az új típusú festék valóban olyan tartós lesz, mint ami az adatlapján van. Erre két és félszer hosszabb hatás időt írt az adatlapja, mint az előzőleg használtra. A polírozásra most sem került sor, de lehet ez nem is baj, vastagabb marad a festék réteg, bár esetleg megpróbálom vízen, partfalhoz állva. A horgonyláncot le akartam festeni, de Gyula lebeszélt róla, így ősszel hazaviszem horganyoztatni, ami szintén nem kis projekt, mivel közel 300 kg. A fedélzeti festés javításokat hűvösebb napokra tervezem, remélem még őszig összejön.

Az eredményekről beszéljenek a fotók. A következő oldalakon hagyományos módon folytatom a naplót, beszámolva az új élményekről.

TT.skipp. Sv Norvik.

Kettő előtt pár perccel a travel lift dokkolójánál voltunk, de a személyzet jelezte, forduljak meg, farral álljak be. Mivel az orrsugár kormány nem működik, a hely pedig igencsak szűk volt, nem bántam a motoros dingis segítséget a forduláshoz, így hiba nélkül betolattam a Norvikkal a mindig szűkebbnek látszó dokkolóba. Egy segédkötelet most is behúztunk a safety skeg és a hajótest közé, de ezt itt nem használták, a keel alatt húzták át a hevedert. Elöl mutattam, hol van a szonár adója, de most is sikerült ez alá húzni a hevedert , mint Cresen, de tanulva az akkori esetből (meglazult a tömítése), most visszatetettem a hajót és előrébb húzták a hevedert.

IMG_2406IMG_2407

IMG_2410IMG_2411

IMG_2413IMG_2414

IMG_2415IMG_2418

A daruzás megrendelésekor kértem, hogy a nagyobb 100t-s travel liftet használják, nem a súly, hanem a geometriai méretek miatt. Sajnos kényelemből a kisebb daruval emelték ki a hajót, aminek majdnem kellemetlen következményei lettek. Már a vízből való kiemelésnél is épp, hogy elfért a szélgenerátor a hátsó gerenda előtt, de az igazi probléma az állványra helyezés után jelentkezett, mert a daru nem fért át a generátor miatt. Ezt le kellett szerelni, Pepusz biztonsági hevederrel kikötve csinálta és kértem még egy GPS antennát is szereljen le. Igaz ez csak kb. 5cm-t jelentett, de a későbbiek engem igazoltak. Közben a személyzet a lifthez egy 10cm-es rampát rögtönzött és ezen keresztül emelték meg. Én Pepusszal fentről figyeltem. Az első kísérlet sikertelen volt, kellett még pár cm. Másodjára a lift 1cm-rel ment át az antenna tartó fölött, ami a radar állványra fixen felhegesztett cső. Ha nem szereljük le az antennát, lehet nem csak az törik össze, hanem az egész állvány megroppan. Én ezt nem szerencsének tartom, hanem a szükséges óvatosságnak.

IMG_2421IMG_2422

IMG_2425

IMG_1062IMG_1064

IMG_1076IMG_1086

IMG_1126IMG_1129

IMG_1132

Vissza a kiemeléshez. Én sejtettem mi van a Norvik alján, de a személyzet se sok ilyet lát, annyi kagyló és csiga volt a hajón. Fürtökben lógott talán több mázsa is. A liftezés árában benne van egy nagyjából lemosás, ezzel most megdolgoztak a fiúk. Az előbb leírt izgalmak után állványra került a Norvik, Jani már hozta is a kinyitható létrát amivel a következő napokban feljárunk a fedélzetre (négy méter), és egyből nekiestek a maradék kagylóleves alapanyag eltávolításának.

A fiúk szerdán is lelkesen segítettek, Pulából áthozták Jani kocsiját, de sajnos az itthoni munkáik miatt csütörtök reggel haza kellett menniük, így innentől egyedül folytattam. Vidám napokat töltöttünk együtt, sok dolog megoldódott és Kati gondoskodása és szakácsművészete révén azt hiszem a Norvik konyha most is Michlen csillagosra sikerült. Azért, hogy a helyi gasztronómia se maradjon ki, Pulában egy ragyogó grillezett tintahal vacsorát ettünk salátával és csapolt sörrel.

A következő három napban folytattam a küzdelmet a kagyló maradékokkal, ezek úgy rátapadtak a hajó aljára, hogy egy folyamatosan élezett szerszámmal se lehetett maradéktalanul eltávolítani őket.

Egyik nap körbe bicikliztem a várost, próbáltam feltérképezni a lehetőségeket, végül találtam egy Spar áruházat és mellette egy épülő Lidlt. Ez a következő kimenetelemre el is készült pár nap múlva.

Pünkösd Vasárnap jöttem haza, ami jó döntés volt, mert a három napos ünnep közepe révén, szinte nem volt forgalom.

Hajónapló újra indul

Közel két év összefoglalója

Hosszú, két éves hallgatás után a hajónaplót újra indítjuk. Az elmúlt két évben a Norvik inkább szállásként üzemelt, ezért is jó választás volt Pula, ahol a marina a város központjában van, így soha nem unatkoztunk, nagy a nyüzsgés, sok a látnivaló, szeretünk itt lenni.

A két év alatt négy, vagy öt alkalommal futottunk ki a kikötőből egy-két napos túrákra. Hát ez nem hasonlított az eddigi útjaimhoz. Persze jó sok oka volt a vitorlázás szünetelésének, amit nem részleteznék, de most kezd a Norvik újra életre kelni.

IMG_7095  IMG_7052

Két éve lesz augusztusban, hogy egy éjszakai viharban a Norvik leszakította mind a három kikötő bikát a mólóról, ehhez az is hozzá járult, hogy a szomszéd dán hajó olyan rosszul volt kikötve, hogy azt is a Norvik tartotta. Szerencsére Gábor barátomék aznap este érkeztek a hajóra és mentették meg a helyzetet minimális veszteségekkel. A sors igazságot szolgáltatott, mert a dánokkal csak a következő évben találkoztunk és kértem kössék szorosabbra a hajójukat, de ellezserkedték a dolgot, hogy másnap viszik a hajót Görög országba. Nem vitték, mert ismét jött egy hasonló vihar és egész nap küzdöttek a mooring kötelekkel, de szerintem az égés volt nekik a legkellemetlenebb.

Tavaly volt egy kifutásunk egy csomós sebességgel, persze gyorsan visszajöttünk és kellett egy búvár a hajócsavar és egyebek tisztításához. Utána még kétszer kimentünk a közeli öblökbe strandolni. Több hajós barátunkat is vendégül tudtuk látni és persze az unokák is voltak a hajón, nagy sikerük volt a horgászással.

IMG_6428 IMG_6431

IMG_6436 IMG_6437

IMG_6438 IMG_6447 IMG_6450IMG_6488IMG_6528IMG_6440

Az idei év a Norvikon jan. 3.-n kezdődött. Ősszel nem tudtunk kimenni, így megragadtuk az alkalmat, hogy Pulában 15C van, gyors döntéssel egy kellemes tavaszias hetet töltöttünk Pulában, persze itt a Norvik volt a lényeg. Hazafelé bementünk az Umag ACI marinába megérdeklődi a hajó kiemelés lehetőségeket és megnézni a körülményeket. Gyorsan eldöntöttük, hogy itt csinálom meg az algagátlózást.

IMG_7562IMG_7565IMG_7575

Következő alkalommal a máj. elsejei hosszú hétvégén mentünk tengert szagolni és persze dolgozni H. Gáborral és Erikával. Az ő kocsijukkal mentünk, így haza tudtuk hozni az összerakható vitorlás dingit. Ez nekem nem vált be, mert macerás volt a szerelése és csak a helyet foglalta a fürdő fedélzeten. A Velencei tavon már kipróbáltuk, itt fogjuk használni. Gábor sok elektromos dolgot megjavított, elhoztuk a rossz első aksit (56kg), a következő utammal vittem a cserét. Este tízre értünk haza, a dingi a garázsban van.

Ezen az utunkon vittük először a hajóra Leót, a kis bengáli cicánkat. Ő nemrég került hozzánk, Kati kérte születésnapjára. Egy cirmos házi cicát szerettünk volna, de ilyet nem sikerült találni, a neten véletlenül akadtam a kis bengáli kandúrkára. Nem ismertem előtte a fajtát, de a tulajdonságait szinte ránk szabták. Jól lehet vele utazni, nem a helyhez, hanem a gazdihoz kötődik, szereti a vizet, rendkívül energikus és játékos, rövid szőrű, finom bundája van és nem nő túl nagyra. Kicsit izgultunk az utazás hossza miatt (hat-hét óra), de Leó egy pisszenés nélkül végig aludta az utat. Mondanom se kell, a hajón milyen jól érezte magát, minden rekeszbe bemászott és második nap már a szomszéd hajó személyzetét is meglepte. A szomszédos hajókat végig látogatta, de a mólóra szerencsére nem ment ki, remélem később se fog.

IMG_8187 IMG_8186

Tavaly óta kínlódok a megfelelő algagátló beszerzéssel (20l kell), sok ígéretet kaptam négyszer voltam Szlovákiában és semmi eredmény. Miután megrendeltem a hajókiemelést, kezdett körmömre égni a dolog, így ezerrel rákattantam a netre. Mint már életemben sokszor, ha megszorítottak, megint szerencsém volt, mert a szlovén leányvállalat Umagba költözött és az itteni sales manager mindenben nagyon készségesen segített. Még Pulába menet beraktuk a cuccot a kocsiba, nagy kő esett le a szívemről.

Jani és Pepusz barátom jött el segíteni a hajó átvitelére Pulából Umagba és két kocsival mentünk, hogy a kocsi áthozatalt gyorsan meg tudjuk csinálni. Amilyen szép a horvát tengerpart, olyan rossz a tömegközlekedés, ezért kellett a két kocsi.

A Norvikkal vasárnap reggel indultunk, izgultam, mennyivel tudunk menni, hát nem nagyon értük el a három csomót, így éjfél körül kötöttünk bójára. Itt volt egy kis tanakodás, mert egyes bójákon, a mienken is a kötélszem le volt ragasztva, végül letettük a kis dingit és átálltunk egy nem leragasztott bójára. Bőven éjfél után vacsoráztunk, de ideértünk. Aztán jött egy emberes vihar, ami nem okozott problémát, de a délelőtti döghullámzásban rendesen tengeri beteg lettem. Másnap az irodában bejelentettük a hajót, 15.-n kettőkor veszik ki, innen folytatom.

 IMG_0944 IMG_0947

IMG_0962IMG_0983

IMG_0994

Hihetetlen jó érzés volt hazaérkezni, megcsinálni a nagy kalandot és érezni az otthon melegét. Viktor fiamnak sikerült megint meglepetést okoznia, mivel a megérkezésünk utáni hétvégén meglátogatott minket a hajón. Kevés a szabadsága, ezért munka után elrepült Ljubjanába, itt bérelt kocsit, majd vasárnap du. vissza, így nem kellett szabit kivenni és egy szép hétvégét töltöttünk együtt.

Kis negatívumok azért vannak, pl. teljesen szétment a jobb vállam Gibraltár után egy sérüléstől, aminek műtét lett a vége és sok hónap rehab. Ez egy „kicsit” módosította a tervezett programokat, vagy inkább csak késleltette.

Hogy ne maradjak vitorlázás nélkül, Nagy Imre barátom meghívott egy Folke-boat regattára még augusztusban, utána még családi hajózás volt a Norvikkal, majd a műtétem előtt a hajót téliesítettem.

A karácsony teljes családi körben telt, ez nálunk sajnos ritka esemény. Több, mint hét hónap után áprilisban láttam újra a Norvikot, minden kattanásra működött.

Májusban Katival, kéthete Gáborral és Tomival voltam a Norvikon, alakul az info rendszer és minden a helyére kerül.

Júniusban tartottam egy élménybeszámoló előadást Zürichben a Katolikus Magyar Misszióban, amit összekötöttünk egy kis unokázással Viktor fiaméknál.

IMG_0169

Közben építem az új fészket Gárdonyban, hol kisebb, hol nagyobb sebességgel. 

P6292239

A múlt héten volt nálunk Évi és Géza a Rotor legénysége barbecue-zni, a körülmények cruising hajósak voltak, a hangulat szintén.

P6292240

TT

Tags:

Pár nap híján egy év telt el, hogy a Norvik megérkezett az Adriára közel hároméves földkerülő útja után.

Hogy ez mekkora teljesítmény, ki-ki eldöntheti saját habitusa alapján, nekem egy óriási megnyugvást jelentett, hogy megvalósítottam kora gyerekkori álmom. Nem győzöm ismételni, ehhez milyen sok segítséget kaptam elsősorban a családomtól, barátaimtól és a napló olvasóitól.

Néhány összefoglaló adat az útról.

Az út két hónap híján három évig tartott és hajózásilag három szakaszra bontható. Horvátország – Új-Zéland, Új-Zéland – Dél Afrika és Dél Afrika – Horvátország. Én inkább két szakaszt különböztetek meg, az első szakaszt Martinique-ig, ahol úgy gondoltam nem elhivatott a társam a földkerülésre és az utána lévő nyolcszor hosszabb szakasz, ahol egyedül vállaltam az út minden kockázatát. A Karibon a Kis-Antillákat szinte oda-vissza és az Indiai Óceán első szakaszát a Cocos Keeling szigetekig végig hajóztam egyedül. Ezeken az utakon nagyon összebarátkoztam a Norvikkal, úgy gondolom itt váltam igazi tengerésszé.

Az út során 27 crew volt a Norvikon, gyakorlott vitorlázok és első utasok vegyesen. Ennek kezelése komoly feladat és felelősség volt, remélem senkit nem ijesztettem el. Csak egyetlen crew-t nem vennék fel újra, Igort, az orosz utazót, azt hiszem ez a naplóból is lejött. Kisebb nézeteltérések voltak másokkal is, de ezek mindig elrendeződtek. Én inkább arra emlékszem, hogy találtam sok igazi barátot, akikben 100 %-ig megbízhattam és a szó értelmét, hogy a bajtársiasság megtapasztalhattam. Itt most semmiképpen nem szeretnék neveket emlegetni, főleg nem a honfitársaimét, csak egy külföldi srácot, Bertrandt, akivel átvitorláztam kettesben a Csendes-óceánon autopilot nélkül 23 nap alatt a Marquesas szigetekre 3400 tmf-et. Erre a teljesítményre vagyok a legbüszkébb. Akik nem olvasták a részleteket, hat órás váltásban hajóztunk végig egy hangos szó nélkül, mosolyogva és jókat kajálva. Azóta van két sokkal erősebb autopilotom, a tartalékot még soha nem kellett használnom.

Mennyi mérföld, mennyi tenger, ez a naplóból lemérhető, nem csinálok statisztikákat, arról, sem, hány országban jártam, de az útlevelem szinte tele van.

Remélem még sok mérföld, tenger és ország vár rám.

TT.

skipper

SY Norvik

Tags:

2015 Karácsony

Pirate attack with a lucky ending at Christmas 2015.

IMG_4897

IMG_4896

IMG_4888

IMG_4894

És végül a szerencsés folytatás …

IMG_4883

IMG_4885

IMG_4880

Áldott karácsonyt és boldog Új évet kívánunk!

WP_20151224_19_15_00_Pro [785362] (2)

Tags:

Older Posts »