Feed on
Posts
Comments

Ébresztő reggel 7-kor. 8-kor a motor és a Norvik elindult a végcél, Pula felé. Az öbölben, ahol bóján álltunk, minden nyugodt és csendes. A víztükör sima, szellő sem rezdül. Az öbölben mindenki (hajósok) alszik, csak a partról hallatszik ide a reggeli készülődés zaja. Óvatosan kikúszunk az öbölből, mert reggelre 0,6 m víz maradt csak alattunk. A kifele vezető csatornában már több hajóval is találkozunk. Vannak, akik messzi cél elérése miatt keltek korán vannak, akik a friss halért és akadnak olyanok is, akik egyszerűen a meleg elől menekülnek. Mi pedig azért keltünk, hogy 3 év és sok ezer mérföld után megkössük a masnit azon a rottán, ami az egész földet körbe fogta. A Norvik Pula felé tart, ahol befejezi a földkerülését. Izgatott, szomorú és boldog vagyok. Micsoda megérkezés lesz ez a mai! Minden megérkezés egy hatalmas mámor, de a mai különlegesebb lesz az eddigieknél. A Norvikot ünnepi díszbe öltöztettük. Hátra felé (achter) felhúztuk az összes ország lobogót, ahol Tamás járt a Norvikkal, előre fele (forestag) a kód lobogókat húztuk fel. (Kvíz kérdés, hogy mit írtunk fel ezekkel a lobogókkal)
Amint kiértünk az öbölből a nyílt vízre a szokásos szembe szellő fogadott bennünket. Útközben elpakoljuk a vitorlákat, spi baumokat. Még egy fél órás passzát szelezésre is vállalkoztunk. Ehhez természetesen vissza kellett fordulni egy picit. Ezzel az örömvitorlázással búcsúztunk a genakkertől (gyenge szeles vitorla) egyben egy kicsit meg is szárítottuk. Közben Tamás Katival egyeztette az érkezési időt. Katiék 1 órára érnek Pulába kocsival. Mi is úgy időzítettünk. Már a pulai öbölben voltunk, amikor séfünk felszolgálta a fenséges marha pörköltet, ebéd gyanánt. A kikötésnél kisebb családi fogadóbizottság várt bennünket. Pezsgő, pogácsa és némi örömkönnyek között ünnepeltük a földkerülés utolsó mozzanatát. Utolsó bejegyzésem a hajónaplóba: 13:30 motor leáll. Valami nagyszerű dolog véget ért. Tamás hatodik magyarként, a saját maga által épített vitorlással, körbehajózott a földön.

Gratulálok kapitány úr!
Én is búcsúzom a naplótól, nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a Norvik naplóját írhattam az elmúlt pár napban. Búcsúzom a napfelkeltéktől is , viszem magammal azt a sok érzést, és élményt amit Las Palmas óta kaptam a Norvik és Tamás társaságában.
Jó szelet!

Mila

Tags:

Mára nem is terveztünk vitorlázást, motorral toljuk, hogy elérjük az Isztria déli öbleit. Még válogatunk az öblök között, hogy melyikbe menjünk. Végül is Medulint néztük ki. Abszolút védett öböl, közel a város. Napközben Tamást felhívták a Hound hajóról. Vankó Bence és kedvese éppen az Isztria nyugati oldalán csorgott lefele, amikor a naplónkban olvastak, hogy a Norvik pedig, pont odatart. Megbeszéltük, hogy az első sziget előtt találkozunk a vízen. Már közelítettünk, amikor a szigetekhez és az öblökhöz, amikor egy vitorlás keresztezte az utunkat. Szépen kiszámolta, hogy átmegy előttünk. Én megnyugodtam és folytattuk utunkat. Egyszer csak ugyanaz a vitorlás megfordult és még egyszer átment előttünk. Néztem, hogy miért csinálta, aztán látom, hogy a cockpitben vadul integet valaki. Én el is felejtettem már a délelőtti infót, hogy valakivel találkozni fogunk, ösztönösen feléjük húztam a kormányt, hogy segítségükre legyek. Amint melléjük értünk, magyarul köszöntöttek, Bence és Szilvi, no meg Rizling volt a fedélzeten. Megbeszéltük, hogy ők is jönnek Medulinba horgonyozni.
Az öbölbe érve látjuk, hogy tele szórtak bójával és rengeteg szabad bója van. Ezen felül, ki is jött elénk motorcsónakkal egy fickó és mondta, hogy majd ő mutat nekünk bóját. Mondtam, hogy 2.2 a merülésünk és 30 tonnát kell bírnia a bója kötelének. Egy picit csóválta a fejét, de azért azt mondta jó lesz. Egy kicsit később megérkezett a Hound is és a mögöttünk lévő bójára kötöttek. Nekünk már elfogyott a sörünk, így nem tiltakoztunk, amikor hideg sört ajánlottak fel, amikor átjöttek a Norvik fedélzetére. (Rizling horgony őrségben a hajón maradt.)
Az este folyamán közösen vacsoráztunk a parton, majd a Hound cockpitjén folytattuk a beszélgetést. Bence nagyon finom házi bort adott nekünk. Mondanám, hogy próbáljatok ki Ti is, de szerintem mindet megittuk :)

Mila

Tags:

Böngésszük a helyi időjárás előrejelzést, a prognoza-t, de semmi jóval nem kecsegtet. Erősödő szelet mutat és természetesen mindig szemből. A szöveges leírásban kisebb frontokat és zivatarokat is jósolnak elszórtan. Amikor kibukkantunk a Mljet sziget alól és Vis mellett éppen északra fordultunk egy hatalmas folt jelent meg a radaron tőlünk pár mérföldre. Egy esőfelhő. Az a zivatar, ami már a radaron is látszik, nos, abba nem tanácsos belekerülni. Futottunk is, ahogy a lábunk bírta, azaz nyomtunk egy 30 fokot balra. Szerencsénkre a zivatar keleti irányba terjedt és szépen elhaladt. Közben csak úgy cikáztak a villámok a zivatar irányából és a hátunk mögül is. Amint lehetett, visszaálltunk az északi irányunkra és iszkoltunk a hátunk mögött feltehetőleg hasonló szörnyeteg elöl. Egy pár csepp esővel megúsztuk a kalandot.
Ahogy a szél erősödött a hullámok egyre nagyobbak lettek. Ráadásul össze vissza hullámzott, mintha egy lavorban lennénk. Úgy döntöttünk, hogy behúzódunk a szigetek közé és a Kornátok között ill. Zadari-csatornában megyünk inkább felfelé, ott nem lesznek legalább nagy hullámok. Mire a Murter tengerhez értünk a szél már 20-22 csomó volt. Elhatároztuk, hogy vitorlázunk egy kicsit, ha már így alakult. Tamás előtte gyorsan elkészítette az ebédet: birkagulyás és marhagulyás. Mi Janival közben előkészítettünk mindent és felhúztuk a vásznakat. A groszt kettes reffen, mégsem kéne, hogy a nyakunkba omoljon a finom leves. Szinte átsuhantunk így vitorlával ezen a szakaszon. Majd takkot váltottunk. Kipróbáltuk, tényleg nem sikerült éles menetből éles menetbe fordulni. Ennek legfőbb oka, hogy a yankee-t be kell tekerni, mert nincs hely, hogy a szél átvigye. Ezalatt viszont a hajó annyi sebességet veszít, hogy már nem kormányozható át a széllel szembeni holt ponton. Még egy takk váltás és beértünk a csatornába, ahol már szembe szelünk volt. Leszereltük a vásznakat és ismét motoroztunk. Rövidet, de legalább vitorláztunk. Már sötétedett és a szél is egyre csökkent. Így legalább nyugodtan tudtunk aludni. Időben jól haladunk. Terveink szerint az utolsó éjszakát horgonyon tudjuk tölteni az Isztria egyik déli öblében. Így a vasárnap déli megérkezés Pulába szinte biztosnak látszik.
Pozíció:UTC:12:00. Lat.:43° 34,85’N. Lon.:015° 41,19’E. hátralévő távolság Puláig: 132 tmf
—–

Mila

Tags:

Reggel gyorsan kiugrottam a bocival a pékségbe. Mindannyian ráizgultunk egy jó kis burekre. Amikor mentem visszafelé, azt látom, hogy a kikötő kapitányság csónakja minden hajóhoz odamegy és mondanak valamit. Velem sem kivételeztek a kis bociban. Délután 2-kor jön egy nagy utasszállító, több mint 100 láb, és megkérték a horgonyzó hajókat,hogy álljanak át máshova. Minket ez nem nagyon érint, szeretnénk a délelőtt folyamán tovább indulni. Ez sikerült is. 1/2 12-kor felszedtük a horgonyt és irány észak. Sajnos nem sok a szél, az is szemből. A nap hátralévő része pihenéssel és a dög meleg elviselésével telt.
Pozíció:UTC:12:00. Lat.:42° 37,9’N. Lon.:019° 3,55’E. hátralévő távolság Puláig: 242 tmf

Mila

Tags:

Gyenge ellen szélben motoroztunk Caftat irányában. Este 6-ra szeretnénk odaérni. Ha a hivatalok még nyitva lesznek, akkor elintézzük a papírokat. Mindenkepp egy éjszakát horgonyon tervezünk tölteni, mert Caftat egy nagyon szép és kellemes város.
Egyre közelebb a túra vége, sőt most már nagyon nagy biztonsággal ígérhetjük, hogy vasárnap délben, délután fogunk megérkezni Pulába. Mindenkit szeretettel varunk egy pohár pezsgőre!
Hallottuk, hogy otthon dög meleg van, itt a hajón sem különb a helyzet. Folyik rólunk a víz, pedig azért egy kis menet szél hűt bennünket. Talán ennek a melegnek is tudható be, hogy megint leállt az AIS rendszer, és vele együtt a plotter és a számítógép is 5 percenként újra boot-ol. Lázad a technika. Kikapcs-bekapcs sem segített elsőre. Adtunk az eszközöknek egy kis pihenő időt, ezt megköszönve végre elindultak. Meg egy isteni birka gulyás levest kaptunk ebéd gyanánt, amikor már csak 5 mérföldre voltunk Caftat-tól. Ennél szebb megérkezés nem is kell. Az itteni domborzat gyönyörű látványt adott, ahogy egyre élesebben tűnt elő a párás levegő mögül. És hozzá a gulyásleves! Mennyei.
A vám mólóhoz kötöttünk ki. A kikötős fickó gyorsan elmondta, hogy hol találjuk a rendőrséget, hol a kikötő kapitányság, milyen sorrendbe kell a procedúrát végigjárnunk. És hogy 100 kuna (13 EUR) csak az, hogy ide a vám mólóhoz kötöttünk, ahonnan amilyen hamar csak lehet, el kell mennünk. Sajnos a rendőrségen, a bejelentkezésnél, kifogtunk egy túlbuzgó nyikhaj tisztecskét, aki azzal kezdte, hogy egy hajóhoz csak egy embert enged be, a kapitányt, és a többiek azonnal menjenek vissza a hajóra, le sem jöhettek volna. Én kb. 3-szor megpróbáltam elkezdeni egy mondatot, kérdezni, elmondani, hogy mit is szeretnénk, de csak a levegő vételig jutottam, az első szónál mindig belevágott a szavamba egyre azt szajkózva, hogy hajónként egy ember, a többiek menjenek vissza a hajóra. Nem volt mit tenni, ott hagytuk Tamást, mert a kapitányhoz ragaszkodott. Én azért a biztonság kedvéért a közelben maradtam, valami azt súgta, hogy szükség lesz rám. Sem Tamás, sem a nyikhaj nem ugyanazt az angolt beszélték, így az első percben úgy összevesztek, hogy közbe kellett lépnem. Ekkor már a rendőr is hajlandó volt az információ közlésre, mondta, hogy kéri mind a hármunk iratait. Jó mondok, mondhattad volna hamarabb is, mindjárt hozom. Amikor visszamentem megnézte az iratainkat, és csak ekkor közölte, hogy menjünk előbb a kikötő kapitányságra, ott kiállítják az éves matricát és ott kell leadnunk a crew listát is. Szegény fafejű barom, ha mindjárt ezzel kezdi, rögtön megnézhette volna mindannyiunk iratát és mehettünk volna intézni a lényeget, a kikötő kapitányságon. Ha valaki a jövőben hasonló ügyintézésre kényszerül, ne a rendőrségre menjen először, hanem a kikötő kapitányságra. Itt kifizeti az idegenforgalmi adót, leadja (vagy elkészíti) a crew listát, azzal átballag a rendőrségre, ott csak elveszik és ennyi. Készen van. Ehelyett ez a f….kalap rohangáltatott (volna) bennünket a hajó és az iroda között legalább háromszor. Így az első óráink Tamás nyugtatásával teltek, akit roppantul felbosszantott ez a fogadtatás. Nem volt jó belépő a Horvátok részéről.
Aztán átálltunk az öbölbe horgonyozni. A partfalnál horribilis árak lettek volna. Felfújtuk az új dingit, beraktuk a motort és elindultunk városnézésre. Klassz és kényelmes ez az új csónak. Caftat nagyon jó hangulatú, kellemes város. Finom fagyival nyitottunk, majd egy kis séta után beültünk egy jó kis sörözőbe, ahonnan a Norvikot is látni lehetett. Innen záróra után mentünk el. Jó néhány sor és sanbuca elfogyasztása és nagyon kellemes beszélgetések után. Sikerült beszállni és visszanavigálni a Norvikra, ahol zenével fűszerezve folytattuk. Jó korán sikerült így lefeküdnünk.
Pozíció:UTC:12:00. Lat.:42° 16,454’N. Lon.:018° 14’E. napi távolság: 128 tmf

—–

Mila

Tags:

Szeretettel várom az érdeklődőket egy kis ünnepségre július 12-én, vasárnap délután 14 és 16 óra között a pulai ACI Marinában, a parton.

A Norvik ezzel befejezi 3 éves földkerülő útját!

A kikötő címe:

ACI Marina Pula
Riva 1
52100 Pula

Horvátország

Feleségem (tel: +36 20 925 2825) vasárnap reggel indul, vele is jöhettek, másnap visszafelé autóban egy hely biztosított.  

Tamás

A hajnali 4 órás erősödés kitartott 1/2 9-ig, amikor is elérkeztünk a csizma sarkához letett waypoint-hoz, Santa Maria Leuca közelében. Itt már érvényesült az Adriáról kiömlő szél hatása és még jobban el kellett volna fordulni a rottától. E helyett inkább a takk váltás mellett döntöttem, így egyenesen a Santa Luca világítótornya felé hajóztunk. A reggel 8-kor letöltött grib alapján érdemes a csizma mentén, viszonylag a part közelben menni felfele. Már az Adrián vagyunk (eddig a Ion tengeren voltunk), jövünk, egyre jobban itthon vagyunk. Ezzel a takk váltással tulajdonképpen megkezdtük a közeledést a parthoz. Fura érzés. A biztonságérzetem egyre csökkent, ahogy a part fele közeledtünk. Itt az óceán/tenger közepén tökéletes biztonságban vagyunk, a part közelében egy csomó veszély leselkedik ránk (zátonyok, halászok, halász bóják, szemét, össze-vissza szél, ha pl. itt csavarodik a kihajtásra valami és sodródunk a part felé, stb.) A takk váltás közben jött fel Tamás és ő is ugyanezt mondta, amikor látta, hogy közeledünk a parthoz.

Sajnos a csizma sarkának megkerülése nem hozott kedvező változást, sőt! Totál szembe szelet kaptunk. 12 csomó feletti értékkel. A motor 1750-n pörög (ez a maximum, amikor még nem kavitál a csiga, és itt a teteje a sebesség/fogyasztás aránynak), átlagsebességünk 4 csomó. Még szerencse, hogy nincs mellé hullámzás, így tudunk szembe motorozni. Sajnos ez maradt egészen estig. Közben pihentünk, beszélgettünk, strandoltunk, és természetesen a séf jóvoltából finomakat ettünk. Ebédre a krumplifőzelék maradék csusszant le tükörtojással. (Én ebből nem kaptam, :(, nem jutott.) vacsorára csirke volt sült krumplival és salátával. Tamás sült krumplija nagyon jól sikerült.

Tegnap is volt egy találkánk a parti őrséggel és ma is. Egyenesen a hajó fele jönnek, majd amikor kb. 0,5 mérföld közel érnek, megfordulnak és tovább állnak. Gondolom, a menekült szállító hajókat keresik. Nekünk van AIS-unk, ami azért nagy előny ilyen szempontból is. Itt a Földközi tengeren ez volt a negyedik találkozásunk a parti őrséggel, és egyszer sem jöttek közelebb a hajóhoz, egyszer sem ellenőrizték közvetlenül.

Volt még egy kapásunk a horgász készséggel, de ezúttal egy nejlon zacskót sikerült csak kifogni. Nem is baj! Annyi kaja van a hajón, hogy legalább 2 hétig vastagon elélünk rajta.

Békésen és vitorlázás mentesen telt a délután és az este is. Nagy történése a navigációnknak, hogy elszakadtunk az olasz partoktól, a következő waypoint már Caftat kikötője, ahova holnap este érkezünk várhatóan. Itt remélhetőleg, el tudjuk intézni a még szükséges papírokat a horvátországi tartózkodáshoz.

Amióta bejöttünk az Adriára, különös érzés van bennem. Mostanra megfejtettem. Leszűkült a tér és ezzel együtt (vagy fordítva) leszűkült az idő is. Egy napon belül harmadik waypoint, ismét órákban, percekben gondolkodunk és valahogy olyan szűk a tér, nincs hely navigálni és variálni, kitalálni egy optimális útvonalat a szélhez képest. Ezek a biztos jelei a beszűkülésnek. Vége a tengeri hajózásnak, vége a végtelen érintéseinek. Ugyanakkor már nagyon várom a megérkezést azokhoz, akikkel lélekben tudtam csak együtt lenni eddig. Nincs tehát rossz kedvem a végtelen elmúlása miatt, sőt! Olyan élményekben és érzésekben (!) volt részem, amit még jó darabig lehet csócsálgatni, élvezni.

Józsinak ez úton is köszönöm, hogy esténként rádiózhattunk, hogy profi módon segített nekünk, hogy idevarázsolt egy kis családot nekem is és Tamásnak is. És tette ezt kitartóan! Hálás Köszönet!

Pozíció:UTC:12:00. Lat.:40° 9,918’N. Lon.:018° 34,371’E. napi megtett táv: 122 tmf.

Mila

Tags:

Reggel 9 felé megélénkült a szél 13-17 csomóval fújt. Igaz, hogy 30 fokról, ami szembe van, de azért felrántottuk az összes vitorlát és ráfordultunk még 30 fokot. Így Korfu felé vettük az irányt, de legalább végre lekapcsoltuk a vasgenakkert. Én elmentem aludni. Kisvártatva a motor indításra ébredtem. Sajnos egyben a motor leállásra is. Valószínű beparafinosodott a gázolaj a csőben és nem kapott üzemanyagot a gépezet. Tamás átkapcsolta a kettes, napi tartályra, egy kis pumpálás után pöpecül indult a motor. Később menet közben újra visszakapcsoltuk az első tartályt, amikor már üzem melegek voltak a csövek. Valószínűleg a gázolaj minősége hagy kívánni valót maga után. Rövidebben: szar a máltai gázolaj. 8 mérföldet azért sikerült vitorlázni, igaz, hogy ehhez 30 fokot el kellett térni a rottától, de legalább vitorláztunk!

Tamásék első osztályú kapitány omlettet ettek ebédre, én nem kértem, nem voltam éhes és nyűgös voltam az álmosságtól is.

A délután is nyugodt tengeren és kevéske széllel telt. Rendületlenül motorozunk tovább, miközben Tamás a konyhában nagy alkotásra készül. Fasírt lesz krumplifőzelékkel. Az eredmény valóban első osztályú lett. Mind a három tányért tisztára nyaltuk.

Vacsora közben teljesen úgy nézett ki, mintha egy hal ficánkolna a horgon. Jani meghúzta és tényleg nehezebb volt és látszott is, amint a felszínen is vergődik. Gyorsan arrébb raktuk a tányérokat, elpakoltunk mindent az útból, előkerült a láda, a nagykés és a kiemelő csáklya. Jani pedig húzta befele a halat. Az meg ficánkolt, és ha Jani egy picit elengedte húzott le a mélybe. Már tervezgettük, hogy mi lesz belőle. Én elhelyezkedtem a fényképezővel a kedvező állásba. Amikor azonban látótávolságba került, csupán egy hatalmas vas hálót láttunk, ami beleakadt a horogba. A horgot visszaengedtük, a vas hálót a hajó végébe a szemétbe dobtuk, majd mindent visszarendeztünk és befejeztük a finom, főzeléket.

Olvastunk, napoztunk, Tamás aludt, majd a sötétedés beálltával megkezdődtek az egyéni őrségek. Amikor én jöttem ki, 4 órakor, 12-15 csomós szél fújt és kb. 50 fokból. Janival felhúztuk a grószt és kiengedtük a yankee-t, majd Jani is elment pihenni. 10 fokot kellett csak eltérni a rottánktól, cserébe 6 csomó felett motorlázunk, a hajó stabilan megy. Még 20 mérföld van a csizma sarkáig, azaz 3 óra múlva ott leszünk. Aztán majd kiderül, hogy milyen szelet hoz az Adria.

Pozíció:UTC:12:00. Lat.:38° 28,662’N. Lon.:017° 16,37’E. megtett táv: 117 tmf.

—–

Mila

Tags:

Az órámat átállítottam 3/4 4-es ébresztésre, de 1/2 3-kor felébredtem magamtól. Kinéztem, Jani uralta a terepet, így visszafeküdtem. Nem szoktam ilyenkor már elaludni, de most nagyon jót aludtam az óra csörgésig. Még mindig nyugodt a tenger, de a szél beerősödött 12 csomó fölé és jó irányból, kb. 80 fokról fúj. Felhúztuk a groszt és a yankee-t is kitettük. Motorlázunk. Szép stabilan megy a hajó és nyertünk több mint 1 csomót sebességben. Szép volt a napfelkelte. Először mindent lilára festet, majd előbújt a narancssárga korong is a horizont mögül. Olyan meleg lett, hogy rövidnadrágra és pólóra kellett váltani. A fiúk még alszanak, nagy halászhajó forgalom nincs errefele, viszont tegnapi vacsiból maradt meg egy kis gulyás leves. Megmelegítettem reggeli gyanánt. Tamás is felkelt, majd Jani is nyűgösen felébredt, mert felkeltettük a benti szöszöléssel, no meg a motor tér ajtajának felnyitásával. (Ilyenkor szabadon terjed a motorzaj a hajó belsejében) Még az őrségem alatt lecsökkent a szél, így minden vásznat beszedtem. A szél is befordult velünk majdnem szemben, úgy ahogy azt jósolták. Szerencsére inkább szellőcskének lehet most nevezni.

Elhagytuk Szicília déli csücskét, be lehet fordulni a csizma sarkának irányára. Felvettem az új waypoint-t a sarokra. 227 tmf, azaz kb.. mostantól két nap múlva ott leszünk. Még mielőtt elmentem volna pihizni, Tamás kitalálta, hogy a maradék baguett-ből csinál bundáskenyeret. Nem utasítottam vissza. Így 312 környékén másodszor is megreggeliztem. Közben összeraktuk a horgász készséget és kilógattuk. Igazából este vagy reggel jó halászni, de azért megadjuk a lehetőséget a halaknak, hogy nappal is rátaláljanak a csalinkra.

A nappali időjárás az előre jelzéseknek megfelelően működött, azaz nem volt nagy szél. Ami volt az is szemből. Szépen halkan duruzsol a vasgenakker. Viszont holt hullámzás van, de egyáltalán nem zavaró. A szél nem indokolja, hogy egyáltalán hullámok legyenek.

Tamás ma sült csirkét tálalt krumplipürével és uborkasalátával. Nagyon finom volt. Séfünk még a személyes szokásokat is figyelembe vette. Aki nem szereti a fokhagymát, annak fokhagyma nélkül készült a kaja, aki pedig az ecetes levet nem szereti, annak nem tocsogott az uborka salátája az ecetben. A mai ebéd továbbra is ékes bizonyítéka volt, hogy a Norvik, Tamás jóvoltából, rászolgált a Michelin csillagos minősítésre.

A horgot nappal többször beszedtük, amikor delfineket láttunk. Nem akartuk, hogy véletlenül is rákapjanak. A délután folyamán aztán véglegesen behúztuk. Hajnalban pirkadatkor ismét kiengedtem, bár nem tudom mit kezdenék Rudival, ha véletlenül rákapna a horogra.

Egy aranyos sztori jutott még eszembe Máltáról. A starter kaja elkészítése szerves része az indulási procedúrának. Azon belül is a hús beszerzése hozzá egy kardinális kérdés. Utolsó előtti nap délutánján, amikor mentünk vissza a kikötőbe, az egyik utcában egy hentes üzletet fedeztünk fel, viszonylag közel a kikötőhöz az egyik sikátoros utcában. A másnapi hús beszerzésnek ez lesz a forrása, gondoltuk. A neve is nagyon tetszett: “Sarki Hentes”. Amikor azonban másnap a húsvásárlási feladathoz értünk, szomorúan tapasztaltuk, hogy az üzlet zárva, a vasredőny teljesen le volt eresztve. Éppen két szállító munkás tölt valami nehéz csomagot. Láthatóan helybeliek voltak, megkérdeztük tőlük, hogy mikor van nyitva a hentes. Mondják, hogy délelőtt, de kopogjunk be oldalt a lakás bejáratánál, mert a hentes ott lakik. Kopogásunkra azonnal nyílt egy ajtó és egy mosolygós hölgy közölte, hogy valóban zárva vannak, de szívesen kiszolgálnak bennünket, mondjuk el, mit szeretnénk. Behívott a boltba. Így a hátsó bejáraton keresztül betessékeltek a boltba. A hentes és felesége dolgoztak ott. Természetesen (de jó is lenne, ha ez nálunk is természetes lenne!) hamar kiderítették, hogy honnan jöttünk és mit csinálunk. Mondtuk birkahúst szeretnénk. Mondták, hogy nekik nincs ugyan helyi birkájuk, de van Új-Zélandról fagyasztott combjuk. És különben sem ajánlják a helyi birkát, mert az nyomába sem jön az új-zélandinak. Mondtuk, hogy mi pörköltet szeretnénk belőle csinálni. Erre a fickó felszeletelte egy jó erős gépi fűrésszel a fagyott húst kb. 2 centis karikákra. Ha felenged így lényegesen könnyebb lesz felkockázni. Megvettük a marhahúst is és azt is felszeletelte kockákra, csak bele kell rakni a fazékba. Nagyon szép húsok voltak. Amikor mondtuk, hogy mi Magyarországról jöttünk, csak annyit mondott “remélem jó csípősen készítik a gulyáslevest, mert én úgy szeretem” ?? A darált húst is nagyon szép alapanyagból tette be a darálóba. (fasírozott lesz majd belőle) Közben nagyon kellemesen elbeszélgettünk. Mi is megtudtuk, hogy mi a napi ritmusuk, hogy a két gyerkőcért mikor kell iskolába menni, és hogy mennyire szeretik a máltai éghajlatot, télen is kellemes idő van, stb. Szóval percről perce élvezetesebb volt a vásárlás. Én megígértem nekik, hogy másnap viszek kóstolót a gulyáslevesből. A férfi nagyon örült neki. Azt mondta, hogy biztos benne, hogy jó a szakácsunk, az alapanyag minőségében meg biztosabb, úgyhogy rossz nem lehet. Sajnos mivel a starter kaja csak másnap készült el és így is kapkodtunk a mielőbbi indulás miatt, elmaradt a séta a kóstolóval a sarki henteshez. Majd valahogy exkuzálom magunkat, a telefon száma megvan.

Pozicio:UTC:12:00. Lat.:36° 57,970’N. Lon.:015° 49,49’E. megtett táv: 91,4 tmf. (15,5  alatt)

Mila

Tags:

18:30-kor álltunk át tankolni.

Délelőtt Janival elmentünk visszaadni az autót, de előtte még vettünk pár üveg vizet és motor olajat (tartalékba).

IMG_20150703_194615

IMG_20150704_145627

Közben Tamás készítette a starter kaját. Azt mondja, hogy ez most még jobban sikerült mint az előző. Ebben most, birka is van. 

IMG_20150704_145559

Utána meg Jani ragasztott egy picit a kipufogó csonkon, én meg az első szivattyút tisztítottam ki. Ezúttal a szint kapcsolója koszosodott be.
20:20 -kor elindultunk. Szicília déli csücskétől 25 mérföldre szeretnénk elmenni, kb. egy picit feljebb van az aktuális waypoint-unk. A szelet balról 70-80 fokból kapjuk, erőssége 8-10 csomó. Úgy döntöttünk, hogy feltesszük a groszt, legalább stabilizálja a hajót motorozás közben.
Beosztottuk az őrséget: Tamás 8-12, Jani: 12-04, Mila: 04-08.
Így, Tamás van most először őrségben, én elhúzok pihenni. Rám fér, egész nap mindig volt valami tennivaló.

Mila

Tags:

Nagyon nehezen vesszük rá magunkat az indulásra. Rendszeresen nézegetjük az előrejelzéseket, és mindig csak szembeszelet látunk, többedszerre is. Mostanra mindannyiunkban ott bujkál a megérkezés pillanata, ez nagyban segíti az indulási vágyat is. Jelenleg 12-ére tervezzük az érkezést, ehhez szombaton, holnap indulni kéne. Délelőtt elmentünk Janival elintézni a szokásos nagybevásárlást. Ehhez kedvenc kölcsönzős néninket hívtuk segítségül. Jani a kocsiban várt rám, míg én tudakozódtam. Jani első kérdése, hogy “mi tartott ennyi ideig”-ből, gondolhatjátok, hogy mennyi információ tartalomhoz jutottam közben odabent. Nem csak a hölgy bevásárlási szokásaival ismerkedtem meg, hanem megtudtam, hogy a moziban mit szeret bevinni a filmek nézése közben. Sőt a kedves mama kedvenc boltosáról is megtudtam, hogy elvált a feleségétől januárban. Cserébe viszont tényleg olyan tippeket adott, hogy végeredményben gyönyörű árukat sikerült vásárolni. Térképet is rajzolt (talán ez tartott a leghosszabb ideig), de mindenképp a legérdekesebb végterméke a beszélgetésünknek.

IMG_20150704_102939

Hamar megejtettük a bevásárlásokat és még a telefonomra is sikerült végre internetet varázsolni. Délután visszamentünk azokra a helyekre, amik tegnap kimaradtak.

Nekem nagyon tetszett a Szent Pál katakombák. Találtam olyan lyukakat, ahova csak barlangászok másznak be. Eleve felkészültem és vittem magammal a fejlámpámat.

IMG_20150703_162532

IMG_20150703_163000

Zárásig maradtunk. Utána átmentünk a sziget keleti oldalán lévő halászfaluba, Marsaxlokk-ba. Itt rengeteg színes halászcsónak van, halászok tisztogatják és rendezik a hálóikat.

IMG_20150703_182552

Van rengeteg étterem, ahol minden módon elkészítik a frissen fogott halakat. Bár éhesek voltunk, de most valahogy nem a tengeri kajára vágytunk, így kihagytuk az itteni kajálást. Ha Ti is erre jártok, ne így tegyetek! Ha valahol érdemes a szigeten halat enni, akkor az itt van. Terveink szerint megyünk tovább Valettába várost nézni, majd ott eszünk valamit. Jani itt lakott, amíg várt bennünket Gibraltárból, így ő vállalta, hogy elkalauzol bennünket. Első utunk abba a parkba vezetett, ahol a végén a teraszról pazar kilátás van az egész öbölre.

IMG_20150703_191357

A park bejáratánál rendkívül elegáns hölgyek és urak várakoztak. Látszott, hogy esküvő lesz.

IMG_20150703_191626

Egy kibelezett csinkvecsento-t tele tömtek virágokkal, és odaállították a park bejárata elé.

IMG_20150703_191236

Egy felirat hirdette, hogy kiknek lesz ott az esküvője. Amikor kimentünk a park végén a sétányra, nem csak az egész öbölre volt jó kilátás, de pont az alattunk lévő teraszos részen volt az esküvői parti színhelye. Ott vannak az ágyúk is. Itt nagyon szeretnek ágyúval lövöldözni. Naponta kétszer van bumm-bumm. Jani is mesélte, hogy amikor ő volt ott, pont akkor lőtték el a delet.
Végig sétáltunk a fő utcán, aztán befordultunk szűk utcákba, ahonnan zeneszó és buli hangulat jött ki. Egy hangulatos rock kocsmát választottunk. Jellemző a helyiek kedvességére (vagy kíváncsiságára), hogy nagyon hamar bratyi hangulatba kerültünk a tulajdonos asszonnyal. Először minket faggatott, hogy honnan jöttünk, mit csinálunk, majd ő mesélte el a vendéglő történetet. Úgy látszik ez itt nagy hagyomány, nem először találkoztunk ilyen kedves hozzáállással. Az este folyamán egyszer csak letettek elénk kis tálkában rágcsákat, majd nagyon finom olíva bogyókat. Később egy tányérnyi sör korcsolyát. Jó üzleti érzékre vall, mert rögtön rendeltünk is egy korsó sört. (Tamás tonikot ivott!) A belső helyiségből finom rock zene (Santana szólt), mi pedig egy két méter széles utcán ültünk az asztal körül remek hangulatban, a jellegzetes máltai kövekből épült házak hűvösebben. Mikor besötétedett, a sejtelmes fények még hangulatosabba tették az utcát.

IMG_20150703_225944

Ekkora már a környező sikátorok is benépesültek utcai zenészekkel. Remek hangulatot adva az egész városrésznek.
Hazafelé megint benéztünk a parkba, megnéztük hol tart az esküvő. Már nagyban roptak a táncot, a kényelmetlen magas sarkú cipők helyett némelyek mezítláb járkáltak, de nem volt túl nagy a hangulat. Egy diszk dzsoké (disc jokey) adta a zenéket, hátterében a zenekar igen tekintélyes fúvós szekciója élőben nyomta mellé. Engem annyira nem kápráztattak el. Próbáltam bejutni, hogy egy kicsit feldobjuk a hangulatot. Mondtam is a biztonsági őrnek, hogy a házasulandók érdekében jöttem egy kicsit feljebb tekerni a hangulatot, mert nagyon lapos a buli. De sem a szövegem sem a rövidnadrágom a flip-floppal, nem győzte meg, így mindketten jót mosolyogtunk, és én visszasétáltam a tribünre a többi szájtáti közé. Nem sokat bámészkodtunk. A ma estére tervezett starter kaja elkészítése mára már nem volt reális. Holnap még egy pár dolgot el kell intéznünk indulás előtt. (Autó visszaadása, olajvásárlás, kormány zsírzás, starter kaja, pakolás, ….). Nem hiszem, hogy délben el tudunk indulni.
Jani édesapját ma műtöttek. Ő sokat telefonált miatta, mi pedig közösen aggódtunk, hogy minden rendben legyen. Tamás innen is melegen üdvözli Jani édesapját! Mielőbbi jobbulást és jó egészséget kíván neki! Reméli, hogy egyszer tudnak találkozni és egy jót beszélgetni!

Mila

Tags:

Older Posts »