Feed on
Posts
Comments

Hihetetlen jó érzés volt hazaérkezni, megcsinálni a nagy kalandot és érezni az otthon melegét. Viktor fiamnak sikerült megint meglepetést okoznia, mivel a megérkezésünk utáni hétvégén meglátogatott minket a hajón. Kevés a szabadsága, ezért munka után elrepült Ljubjanába, itt bérelt kocsit, majd vasárnap du. vissza, így nem kellett szabit kivenni és egy szép hétvégét töltöttünk együtt.

Kis negatívumok azért vannak, pl. teljesen szétment a jobb vállam Gibraltár után egy sérüléstől, aminek műtét lett a vége és sok hónap rehab. Ez egy „kicsit” módosította a tervezett programokat, vagy inkább csak késleltette.

Hogy ne maradjak vitorlázás nélkül, Nagy Imre barátom meghívott egy Folke-boat regattára még augusztusban, utána még családi hajózás volt a Norvikkal, majd a műtétem előtt a hajót téliesítettem.

A karácsony teljes családi körben telt, ez nálunk sajnos ritka esemény. Több, mint hét hónap után áprilisban láttam újra a Norvikot, minden kattanásra működött.

Májusban Katival, kéthete Gáborral és Tomival voltam a Norvikon, alakul az info rendszer és minden a helyére kerül.

Júniusban tartottam egy élménybeszámoló előadást Zürichben a Katolikus Magyar Misszióban, amit összekötöttünk egy kis unokázással Viktor fiaméknál.

IMG_0169

Közben építem az új fészket Gárdonyban, hol kisebb, hol nagyobb sebességgel. 

P6292239

A múlt héten volt nálunk Évi és Géza a Rotor legénysége barbecue-zni, a körülmények cruising hajósak voltak, a hangulat szintén.

P6292240

TT

Tags:

Pár nap híján egy év telt el, hogy a Norvik megérkezett az Adriára közel hároméves földkerülő útja után.

Hogy ez mekkora teljesítmény, ki-ki eldöntheti saját habitusa alapján, nekem egy óriási megnyugvást jelentett, hogy megvalósítottam kora gyerekkori álmom. Nem győzöm ismételni, ehhez milyen sok segítséget kaptam elsősorban a családomtól, barátaimtól és a napló olvasóitól.

Néhány összefoglaló adat az útról.

Az út két hónap híján három évig tartott és hajózásilag három szakaszra bontható. Horvátország – Új-Zéland, Új-Zéland – Dél Afrika és Dél Afrika – Horvátország. Én inkább két szakaszt különböztetek meg, az első szakaszt Martinique-ig, ahol úgy gondoltam nem elhivatott a társam a földkerülésre és az utána lévő nyolcszor hosszabb szakasz, ahol egyedül vállaltam az út minden kockázatát. A Karibon a Kis-Antillákat szinte oda-vissza és az Indiai Óceán első szakaszát a Cocos Keeling szigetekig végig hajóztam egyedül. Ezeken az utakon nagyon összebarátkoztam a Norvikkal, úgy gondolom itt váltam igazi tengerésszé.

Az út során 27 crew volt a Norvikon, gyakorlott vitorlázok és első utasok vegyesen. Ennek kezelése komoly feladat és felelősség volt, remélem senkit nem ijesztettem el. Csak egyetlen crew-t nem vennék fel újra, Igort, az orosz utazót, azt hiszem ez a naplóból is lejött. Kisebb nézeteltérések voltak másokkal is, de ezek mindig elrendeződtek. Én inkább arra emlékszem, hogy találtam sok igazi barátot, akikben 100 %-ig megbízhattam és a szó értelmét, hogy a bajtársiasság megtapasztalhattam. Itt most semmiképpen nem szeretnék neveket emlegetni, főleg nem a honfitársaimét, csak egy külföldi srácot, Bertrandt, akivel átvitorláztam kettesben a Csendes-óceánon autopilot nélkül 23 nap alatt a Marquesas szigetekre 3400 tmf-et. Erre a teljesítményre vagyok a legbüszkébb. Akik nem olvasták a részleteket, hat órás váltásban hajóztunk végig egy hangos szó nélkül, mosolyogva és jókat kajálva. Azóta van két sokkal erősebb autopilotom, a tartalékot még soha nem kellett használnom.

Mennyi mérföld, mennyi tenger, ez a naplóból lemérhető, nem csinálok statisztikákat, arról, sem, hány országban jártam, de az útlevelem szinte tele van.

Remélem még sok mérföld, tenger és ország vár rám.

TT.

skipper

SY Norvik

Tags:

2015 Karácsony

Pirate attack with a lucky ending at Christmas 2015.

IMG_4897

IMG_4896

IMG_4888

IMG_4894

És végül a szerencsés folytatás …

IMG_4883

IMG_4885

IMG_4880

Áldott karácsonyt és boldog Új évet kívánunk!

WP_20151224_19_15_00_Pro [785362] (2)

Tags:

Hamarosan…

Tags:

Ébresztő reggel 7-kor. 8-kor a motor és a Norvik elindult a végcél, Pula felé. Az öbölben, ahol bóján álltunk, minden nyugodt és csendes. A víztükör sima, szellő sem rezdül. Az öbölben mindenki (hajósok) alszik, csak a partról hallatszik ide a reggeli készülődés zaja. Óvatosan kikúszunk az öbölből, mert reggelre 0,6 m víz maradt csak alattunk. A kifele vezető csatornában már több hajóval is találkozunk. Vannak, akik messzi cél elérése miatt keltek korán vannak, akik a friss halért és akadnak olyanok is, akik egyszerűen a meleg elől menekülnek. Mi pedig azért keltünk, hogy 3 év és sok ezer mérföld után megkössük a masnit azon a rottán, ami az egész földet körbe fogta. A Norvik Pula felé tart, ahol befejezi a földkerülését. Izgatott, szomorú és boldog vagyok.

Micsoda megérkezés lesz ez a mai!

IMG_4504

Minden megérkezés egy hatalmas mámor, de a mai különlegesebb lesz az eddigieknél.

IMG_4516

A Norvikot ünnepi díszbe öltöztettük. Hátra felé (achter) felhúztuk az összes ország lobogót, ahol Tamás járt a Norvikkal, előre fele (forestag) a kód lobogókat húztuk fel. (Kvíz kérdés, hogy mit írtunk fel ezekkel a lobogókkal)
Amint kiértünk az öbölből a nyílt vízre a szokásos szembe szellő fogadott bennünket. Útközben elpakoljuk a vitorlákat, spi baumokat. Még egy fél órás passzát szelezésre is vállalkoztunk. Ehhez természetesen vissza kellett fordulni egy picit.

IMG_4519

Ezzel az örömvitorlázással búcsúztunk a genakkertől (gyenge szeles vitorla) egyben egy kicsit meg is szárítottuk. Közben Tamás Katival egyeztette az érkezési időt. Katiék 1 órára érnek Pulába kocsival. Mi is úgy időzítettünk. Már a pulai öbölben voltunk, amikor séfünk felszolgálta a fenséges marha pörköltet, ebéd gyanánt.

IMG_4535

IMG_4544

A kikötésnél kisebb családi fogadóbizottság várt bennünket.

IMG_4546

Pezsgő, pogácsa és némi örömkönnyek között ünnepeltük a földkerülés utolsó mozzanatát.

IMG_4547

Utolsó bejegyzésem a hajónaplóba: 13:30 motor leáll.

IMG_4553

Valami nagyszerű dolog véget ért. Tamás hatodik magyarként, a saját maga által épített vitorlással, körbehajózott a földön.

IMG_4556

Gratulálok kapitány úr!

IMG_4561

Én is búcsúzom a naplótól, nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a Norvik naplóját írhattam az elmúlt pár napban. Búcsúzom a napfelkeltéktől is , viszem magammal azt a sok érzést, és élményt amit Las Palmas óta kaptam a Norvik és Tamás társaságában.
Jó szelet!

Mila

Tags:

Mára nem is terveztünk vitorlázást, motorral toljuk, hogy elérjük az Isztria déli öbleit. Még válogatunk az öblök között, hogy melyikbe menjünk. Végül is Medulint néztük ki. Abszolút védett öböl, közel a város. Napközben Tamást felhívták a Hound hajóról. Vankó Bence és kedvese éppen az Isztria nyugati oldalán csorgott lefele, amikor a naplónkban olvastak, hogy a Norvik pedig, pont odatart. Megbeszéltük, hogy az első sziget előtt találkozunk a vízen. Már közelítettünk, amikor a szigetekhez és az öblökhöz, amikor egy vitorlás keresztezte az utunkat. Szépen kiszámolta, hogy átmegy előttünk. Én megnyugodtam és folytattuk utunkat. Egyszer csak ugyanaz a vitorlás megfordult és még egyszer átment előttünk. Néztem, hogy miért csinálta, aztán látom, hogy a cockpitben vadul integet valaki. Én el is felejtettem már a délelőtti infót, hogy valakivel találkozni fogunk, ösztönösen feléjük húztam a kormányt, hogy segítségükre legyek. Amint melléjük értünk, magyarul köszöntöttek, Bence és Szilvi, no meg Rizling volt a fedélzeten. Megbeszéltük, hogy ők is jönnek Medulinba horgonyozni.

IMG_20150711_143241

Az öbölbe érve látjuk, hogy tele szórtak bójával és rengeteg szabad bója van. Ezen felül, ki is jött elénk motorcsónakkal egy fickó és mondta, hogy majd ő mutat nekünk bóját. Mondtam, hogy 2.2 a merülésünk és 30 tonnát kell bírnia a bója kötelének. Egy picit csóválta a fejét, de azért azt mondta jó lesz. Egy kicsit később megérkezett a Hound is és a mögöttünk lévő bójára kötöttek. Nekünk már elfogyott a sörünk, így nem tiltakoztunk, amikor hideg sört ajánlottak fel, amikor átjöttek a Norvik fedélzetére. (Rizling horgony őrségben a hajón maradt.)
Az este folyamán közösen vacsoráztunk a parton, majd a Hound cockpitjén folytattuk a beszélgetést. Bence nagyon finom házi bort adott nekünk. Mondanám, hogy próbáljatok ki Ti is, de szerintem mindet megittuk 🙂

Mila

Tags:

Böngésszük a helyi időjárás előrejelzést, a prognoza-t, de semmi jóval nem kecsegtet. Erősödő szelet mutat és természetesen mindig szemből. A szöveges leírásban kisebb frontokat és zivatarokat is jósolnak elszórtan. Amikor kibukkantunk a Mljet sziget alól és Vis mellett éppen északra fordultunk egy hatalmas folt jelent meg a radaron tőlünk pár mérföldre. Egy esőfelhő. Az a zivatar, ami már a radaron is látszik, nos, abba nem tanácsos belekerülni. Futottunk is, ahogy a lábunk bírta, azaz nyomtunk egy 30 fokot balra. Szerencsénkre a zivatar keleti irányba terjedt és szépen elhaladt. Közben csak úgy cikáztak a villámok a zivatar irányából és a hátunk mögül is. Amint lehetett, visszaálltunk az északi irányunkra és iszkoltunk a hátunk mögött feltehetőleg hasonló szörnyeteg elöl. Egy pár csepp esővel megúsztuk a kalandot.
Ahogy a szél erősödött a hullámok egyre nagyobbak lettek. Ráadásul össze vissza hullámzott, mintha egy lavorban lennénk. Úgy döntöttünk, hogy behúzódunk a szigetek közé és a Kornátok között ill. Zadari-csatornában megyünk inkább felfelé, ott nem lesznek legalább nagy hullámok. Mire a Murter tengerhez értünk a szél már 20-22 csomó volt. Elhatároztuk, hogy vitorlázunk egy kicsit, ha már így alakult. Tamás előtte gyorsan elkészítette az ebédet: birkagulyás és marhagulyás. Mi Janival közben előkészítettünk mindent és felhúztuk a vásznakat. A groszt kettes reffen, mégsem kéne, hogy a nyakunkba omoljon a finom leves. Szinte átsuhantunk így vitorlával ezen a szakaszon. Majd takkot váltottunk. Kipróbáltuk, tényleg nem sikerült éles menetből éles menetbe fordulni. Ennek legfőbb oka, hogy a yankee-t be kell tekerni, mert nincs hely, hogy a szél átvigye. Ezalatt viszont a hajó annyi sebességet veszít, hogy már nem kormányozható át a széllel szembeni holt ponton. Még egy takk váltás és beértünk a csatornába, ahol már szembe szelünk volt. Leszereltük a vásznakat és ismét motoroztunk. Rövidet, de legalább vitorláztunk. Már sötétedett és a szél is egyre csökkent. Így legalább nyugodtan tudtunk aludni. Időben jól haladunk. Terveink szerint az utolsó éjszakát horgonyon tudjuk tölteni az Isztria egyik déli öblében. Így a vasárnap déli megérkezés Pulába szinte biztosnak látszik.
Pozíció:UTC:12:00. Lat.:43° 34,85’N. Lon.:015° 41,19’E. hátralévő távolság Puláig: 132 tmf
—–

Mila

Tags:

Reggel gyorsan kiugrottam a bocival a pékségbe. Mindannyian ráizgultunk egy jó kis burekre. Amikor mentem visszafelé, azt látom, hogy a kikötő kapitányság csónakja minden hajóhoz odamegy és mondanak valamit. Velem sem kivételeztek a kis bociban. Délután 2-kor jön egy nagy utasszállító, több mint 100 láb, és megkérték a horgonyzó hajókat,hogy álljanak át máshova. Minket ez nem nagyon érint, szeretnénk a délelőtt folyamán tovább indulni. Ez sikerült is. 1/2 12-kor felszedtük a horgonyt és irány észak. Sajnos nem sok a szél, az is szemből. A nap hátralévő része pihenéssel és a dög meleg elviselésével telt.
Pozíció:UTC:12:00. Lat.:42° 37,9’N. Lon.:019° 3,55’E. hátralévő távolság Puláig: 242 tmf

Mila

Tags:

Gyenge ellen szélben motoroztunk Caftat irányában. Este 6-ra szeretnénk odaérni. Ha a hivatalok még nyitva lesznek, akkor elintézzük a papírokat. Mindenkepp egy éjszakát horgonyon tervezünk tölteni, mert Caftat egy nagyon szép és kellemes város.
Egyre közelebb a túra vége, sőt most már nagyon nagy biztonsággal ígérhetjük, hogy vasárnap délben, délután fogunk megérkezni Pulába. Mindenkit szeretettel varunk egy pohár pezsgőre!
Hallottuk, hogy otthon dög meleg van, itt a hajón sem különb a helyzet. Folyik rólunk a víz, pedig azért egy kis menet szél hűt bennünket. Talán ennek a melegnek is tudható be, hogy megint leállt az AIS rendszer, és vele együtt a plotter és a számítógép is 5 percenként újra boot-ol. Lázad a technika. Kikapcs-bekapcs sem segített elsőre. Adtunk az eszközöknek egy kis pihenő időt, ezt megköszönve végre elindultak. Meg egy isteni birka gulyás levest kaptunk ebéd gyanánt, amikor már csak 5 mérföldre voltunk Caftat-tól. Ennél szebb megérkezés nem is kell. Az itteni domborzat gyönyörű látványt adott, ahogy egyre élesebben tűnt elő a párás levegő mögül.

IMG_20150708_171026

IMG_20150708_171034

És hozzá a gulyásleves! Mennyei.
A vám mólóhoz kötöttünk ki.

IMG_20150708_172250

IMG_20150708_173355

IMG_20150708_173406

A kikötős fickó gyorsan elmondta, hogy hol találjuk a rendőrséget, hol a kikötő kapitányság, milyen sorrendbe kell a procedúrát végigjárnunk. És hogy 100 kuna (13 EUR) csak az, hogy ide a vám mólóhoz kötöttünk, ahonnan amilyen hamar csak lehet, el kell mennünk. Sajnos a rendőrségen, a bejelentkezésnél, kifogtunk egy túlbuzgó nyikhaj tisztecskét, aki azzal kezdte, hogy egy hajóhoz csak egy embert enged be, a kapitányt, és a többiek azonnal menjenek vissza a hajóra, le sem jöhettek volna. Én kb. 3-szor megpróbáltam elkezdeni egy mondatot, kérdezni, elmondani, hogy mit is szeretnénk, de csak a levegő vételig jutottam, az első szónál mindig belevágott a szavamba egyre azt szajkózva, hogy hajónként egy ember, a többiek menjenek vissza a hajóra. Nem volt mit tenni, ott hagytuk Tamást, mert a kapitányhoz ragaszkodott. Én azért a biztonság kedvéért a közelben maradtam, valami azt súgta, hogy szükség lesz rám. Sem Tamás, sem a nyikhaj nem ugyanazt az angolt beszélték, így az első percben úgy összevesztek, hogy közbe kellett lépnem. Ekkor már a rendőr is hajlandó volt az információ közlésre, mondta, hogy kéri mind a hármunk iratait. Jó mondok, mondhattad volna hamarabb is, mindjárt hozom. Amikor visszamentem megnézte az iratainkat, és csak ekkor közölte, hogy menjünk előbb a kikötő kapitányságra, ott kiállítják az éves matricát és ott kell leadnunk a crew listát is. Szegény fafejű barom, ha mindjárt ezzel kezdi, rögtön megnézhette volna mindannyiunk iratát és mehettünk volna intézni a lényeget, a kikötő kapitányságon. Ha valaki a jövőben hasonló ügyintézésre kényszerül, ne a rendőrségre menjen először, hanem a kikötő kapitányságra. Itt kifizeti az idegenforgalmi adót, leadja (vagy elkészíti) a crew listát, azzal átballag a rendőrségre, ott csak elveszik és ennyi. Készen van. Ehelyett ez a f….kalap rohangáltatott (volna) bennünket a hajó és az iroda között legalább háromszor. Így az első óráink Tamás nyugtatásával teltek, akit roppantul felbosszantott ez a fogadtatás. Nem volt jó belépő a Horvátok részéről.
Aztán átálltunk az öbölbe horgonyozni. A partfalnál horribilis árak lettek volna. Felfújtuk az új dingit, beraktuk a motort és elindultunk városnézésre. Klassz és kényelmes ez az új csónak. Caftat nagyon jó hangulatú, kellemes város. Finom fagyival nyitottunk, majd egy kis séta után beültünk egy jó kis sörözőbe, ahonnan a Norvikot is látni lehetett. Innen záróra után mentünk el. Jó néhány sor és sanbuca elfogyasztása és nagyon kellemes beszélgetések után. Sikerült beszállni és visszanavigálni a Norvikra, ahol zenével fűszerezve folytattuk. Jó korán sikerült így lefeküdnünk.
Pozíció:UTC:12:00. Lat.:42° 16,454’N. Lon.:018° 14’E. napi távolság: 128 tmf

—–

Mila

Tags:

Szeretettel várom az érdeklődőket egy kis ünnepségre július 12-én, vasárnap délután 14 és 16 óra között a pulai ACI Marinában, a parton.

A Norvik ezzel befejezi 3 éves földkerülő útját!

A kikötő címe:

ACI Marina Pula
Riva 1
52100 Pula

Horvátország

Feleségem (tel: +36 20 925 2825) vasárnap reggel indul, vele is jöhettek, másnap visszafelé autóban egy hely biztosított.  

Tamás

A hajnali 4 órás erősödés kitartott 1/2 9-ig, amikor is elérkeztünk a csizma sarkához letett waypoint-hoz, Santa Maria Leuca közelében. Itt már érvényesült az Adriáról kiömlő szél hatása és még jobban el kellett volna fordulni a rottától. E helyett inkább a takk váltás mellett döntöttem, így egyenesen a Santa Luca világítótornya felé hajóztunk. A reggel 8-kor letöltött grib alapján érdemes a csizma mentén, viszonylag a part közelben menni felfele. Már az Adrián vagyunk (eddig a Ion tengeren voltunk), jövünk, egyre jobban itthon vagyunk. Ezzel a takk váltással tulajdonképpen megkezdtük a közeledést a parthoz. Fura érzés. A biztonságérzetem egyre csökkent, ahogy a part fele közeledtünk. Itt az óceán/tenger közepén tökéletes biztonságban vagyunk, a part közelében egy csomó veszély leselkedik ránk (zátonyok, halászok, halász bóják, szemét, össze-vissza szél, ha pl. itt csavarodik a kihajtásra valami és sodródunk a part felé, stb.) A takk váltás közben jött fel Tamás és ő is ugyanezt mondta, amikor látta, hogy közeledünk a parthoz.

Sajnos a csizma sarkának megkerülése nem hozott kedvező változást, sőt! Totál szembe szelet kaptunk. 12 csomó feletti értékkel. A motor 1750-n pörög (ez a maximum, amikor még nem kavitál a csiga, és itt a teteje a sebesség/fogyasztás aránynak), átlagsebességünk 4 csomó. Még szerencse, hogy nincs mellé hullámzás, így tudunk szembe motorozni. Sajnos ez maradt egészen estig. Közben pihentünk, beszélgettünk, strandoltunk, és természetesen a séf jóvoltából finomakat ettünk. Ebédre a krumplifőzelék maradék csusszant le tükörtojással. (Én ebből nem kaptam, :(, nem jutott.) vacsorára csirke volt sült krumplival és salátával. Tamás sült krumplija nagyon jól sikerült.

Tegnap is volt egy találkánk a parti őrséggel és ma is. Egyenesen a hajó fele jönnek, majd amikor kb. 0,5 mérföld közel érnek, megfordulnak és tovább állnak. Gondolom, a menekült szállító hajókat keresik. Nekünk van AIS-unk, ami azért nagy előny ilyen szempontból is. Itt a Földközi tengeren ez volt a negyedik találkozásunk a parti őrséggel, és egyszer sem jöttek közelebb a hajóhoz, egyszer sem ellenőrizték közvetlenül.

Volt még egy kapásunk a horgász készséggel, de ezúttal egy nejlon zacskót sikerült csak kifogni. Nem is baj! Annyi kaja van a hajón, hogy legalább 2 hétig vastagon elélünk rajta.

Békésen és vitorlázás mentesen telt a délután és az este is. Nagy történése a navigációnknak, hogy elszakadtunk az olasz partoktól, a következő waypoint már Caftat kikötője, ahova holnap este érkezünk várhatóan. Itt remélhetőleg, el tudjuk intézni a még szükséges papírokat a horvátországi tartózkodáshoz.

Amióta bejöttünk az Adriára, különös érzés van bennem. Mostanra megfejtettem. Leszűkült a tér és ezzel együtt (vagy fordítva) leszűkült az idő is. Egy napon belül harmadik waypoint, ismét órákban, percekben gondolkodunk és valahogy olyan szűk a tér, nincs hely navigálni és variálni, kitalálni egy optimális útvonalat a szélhez képest. Ezek a biztos jelei a beszűkülésnek. Vége a tengeri hajózásnak, vége a végtelen érintéseinek. Ugyanakkor már nagyon várom a megérkezést azokhoz, akikkel lélekben tudtam csak együtt lenni eddig. Nincs tehát rossz kedvem a végtelen elmúlása miatt, sőt! Olyan élményekben és érzésekben (!) volt részem, amit még jó darabig lehet csócsálgatni, élvezni.

Józsinak ez úton is köszönöm, hogy esténként rádiózhattunk, hogy profi módon segített nekünk, hogy idevarázsolt egy kis családot nekem is és Tamásnak is. És tette ezt kitartóan! Hálás Köszönet!

Pozíció:UTC:12:00. Lat.:40° 9,918’N. Lon.:018° 34,371’E. napi megtett táv: 122 tmf.

Mila

Tags:

Older Posts »